Budapest, 1978. (16. évfolyam)

3. szám március - Virág Judit: Villaépítkezések a két háború között

Két családi ház a Napraforgó utcában (Csigó László felvételei) Virág Judit Villaépítkezések a két háború között A Tanácsköztársaság után, miután valamelyest konszolidálódott a háború utáni gazdasági helyzet, újra fellendülő építészetünkben egyre jelentősebb szerepet játszik egy jellegzetesen budapesti épülettípus: a családi ház. A jelenség olyannyira szembeszökő, hogy felmerül bennünk a kérdés: vajon miért épp a húszas-harmincas években emelkedett ilyen rohamosan a családi házak száma ? A családi ház pszichózist gazdasági és társadalmi tényezők magyarázzák. Az állandóan emelkedő lakbérek bizonytalanságérzetet keltettek a lakosság legkülönbözőbb rétegeiben, a fővárosi ember mind erősebben vágyott saját tulajdonában levő lakóházra. Ezt a folyamatot az is erősítette, hogy a zsúfolt bérkaszárnyában élő városi ember mind jobban áhítozott a természet csendje után, mivel azok a körfolyosós, rideg és sötét lakóházak, melyek a kiegyezés utáni telekspekuláció eredményeként születtek, még jobban elszakították a várost a természettől. A villaépítő mozgalomnak kezdetben a társadalom uralkodó rétege állt az élén, s fokozatosan csatlakozott hozzá az értelmiség egy része. Ennek megfelelően alakult ki villaépítészetünk két alapvető típusa: a neobarokk és a funkcionalista villa. (Itt csak ezt a két alaptípust érintjük, mert egyrészt a korra ezek a legjellemzőbbek, másrészt művészi értéket is e két típus mutat fel.) A kettősséget maga a kor is tükrözi: 1930-ig főként az előbbi, ezután pedig az utóbbi típus hódít. Neobarokk villák A két világháború között épített családi házaknak a nagypolgárság volt a fő megrendelője. Azért építtetnek, hogy reprezentáljanak. Ez a társadalmi réteg egy letűnt stílust, a barokkot eleveníti fel, mert a hivatalos művészetpolitika csak a múlt által szentesített hagyományos stílusokat tűrte meg, s az újbarokk néha túlzó pompája nagyon is megfelelt a nagypolgárság törekvéseinek, életeszményének. Milyenek a neobarokk villák? Oszlopos tornácaikkal, előreugró, díszes feljáróikkal, a lépcső- és teraszkorlátokat díszítő kovácsoltvas indákkal, a falakat lazító pilaszterekkel és stukkókkal, mind-mind a XVIII. századi magyar kastélyokra és kúriákra szeretnének emlékeztetni. Ám a