Budapest, 1978. (16. évfolyam)

3. szám március - Virág Judit: Villaépítkezések a két háború között

Fischer József: Villa a Szemlőhegyi úton (1936) külső pompára törekedve gyakran feláldozták a belső tér célszerűségét. Ugyancsak nagy tudásúnak kell lennie annak az építésznek, aki az épület szimmetriája ellenére, ahol előre meg van határozva az ablakok, ajtók és teraszok helye, helyesen tájolt belső teret tud kialakítani. Az egy nézőpontra való komponáltság gyakran már eleve kizárja, hogy a funkció szerint egymáshoz tartozó helyiségek egymás mellé kerüljenek; így a lakás nagy része másra nem használható, közlekedési úttá válik. Funkcionalista villák A modern funkcionalista családi ház valójában az értelmiség és nagypolgárság modern szemléletű rétegének újdonság-vágyából és építészeti igényességéből születik. Elsősorban a Tér és Forma című folyóirat támogatja ezeket a törekvéseket. Ez a folyóirat szinte az egyetlen olyan fórum volt Magyarországon, ahol a modern építészet hívei bemutathatták terveiket, elképzeléseiket. A folyóirat igen sokat tett azért, hogy a korszerű építészeti törekvéseket megismerjék Magyarországon. A megrendelő, az épület tulajdonosa — gyakran maga is képzett ember — ismeri az új törekvéseket, és nagy kísérleti lehetőséget biztosít az építésznek. Modern építészeti elveket valló építészeink helyesen ismerték fel, hogy a ház „használati tárgy", amelynek egyetlen feladata, hogy célszerűen szolgálja lakói kényelmét. A modern családi ház alaprajza nem szimmetrikus. Az alábbi példa egyike a helyesen megoldott lakóház-alaprajzoknak, és egyben azt is érzékelteti, hogyan őrizhető meg az egyszerűség a probléma-gazdagság mellett. A földszinten levő nappali egybenyitható a hozzátartozó nyitott vagy zárt terasszal, ilyenformán a természet valósággal benyomul a szobába. A nappalinak ugyanilyen változtatható kapcsolata van az ebédlővel és a hallal, Napraforgó utca 12. és 14. 36 Hültl Dezső: dr. vértesaljai Vértessy Sándor villája (1928)