Budapest, 1978. (16. évfolyam)

3. szám március - A címlapon: A Najádok kútja a Felszabadulás téren (Csigó László felvétele)

szak alatt javult a lakások nagyság szerinti összetétele, de ma még fékezi a családnövekedést a kislakások kedvezőtlenül magas aránya. 15 év alatt 60%-ról 43%-ra csökkent az egyszobás, többségükben komfort nélküli lakások részaránya, s ezzel egyidőben 8,6%ról 17%-ra emelkedett a 3 és több szobás lakások aránya. 2,19-ről 1,68-ra mérséklődött az egy szobára jutó lakosszám, ami csak nagy erőfeszítésekkel csökkenthető a kívánatos arányra, a szobánként egy főre. A városi közlekedés, közművesítés és a lakásépítés nemcsak mennyiségi, hanem minőségi összehangolást is kíván ebben a tervidőszakban. Nem elég a felszíni közlekedés kiépítése, csökkenteni kell az utazással eltöltött időt a lakás és a munkahely között. Nem elég a lakóterület ellátása közműhálózattal, gondoskodni kell a környezetet megóvó létesítményekről. Városrésznyi területek beépítése során egészséges, kellemes emberi környezetet kell kialakítani. A város gyors fejlődése — főleg az újonnan beépült lakóterületeken — figyelmet érdemlő társadalmi problémákat vet fel. A szabadidő társadalmilag előnyös eltöltését lehetővé tevő intézmények, tömegsport-létesítmények, kondicionáló és edzőtermek, közösségi klubok hiányában alig lehet ezeket megoldani. A lakásépítés keretében gondoskodni kell a társadalmi együttélés szempontjából jelentős intézményhálózatról, amely megadja a lakótelepi integráció dologi feltételeit, s hozzásegít a szocialista együttélés új formáinak kialakításához. Mivel a lakásállományt a meglevő és az újonnan készült lakások együttesen képezik, a lakásépítés feladatainak meghatározása során a felújítást, rekonstrukciót is számításba kell venni. Ebben a hosszú távú tervidőszakban nagyobb szerep jut a lakásstruktúra fejlesztésében a felújításnak, a korszerűsítésnek, az új városrészek rehabilitációjának. Az előző 15 éves lakásépítési terv végrehajtása során szembetűnő változás történt a főváros beépítésében, építészeti arculatában. A jelenleg folyó 15 éves időszakban épülő több, mint háromszázezer lakás még nagyobb arányú változást idéz elő. Ennek során nem elhanyagolható cél: meg kell teremteni az új és régi városrészeknek építészeti egységét, meg kell őrizni a nagyarányú városfejlesztés során is a kontinuitást. Budapest munkaerőhelyzete összefügg a kereső foglalkozásúak számának változásával a főváros körüli településeken. A szűkebb vonzási körzetben kialakult települések ellátása sem szakítható el a főváros ellátóhálózatának fejlesztésétől. Ez az infrastruktúra a fővárosra és az agglomeráció településeire egyaránt vonzást gyakorol — s ennek ösztönző hatásától nem függetleníthető a lakásépítés sem. Ma már nemcsak spekulatív módon igazolható, hogy Budapesten a lakásprobléma nem oldható meg az agglomeráció településeiben levő lakásgondok rendezése nélkül. A feszültségek fokozatos feloldást követelnek. Budapesten a lakáshiány másfélszer nagyobb, mint az agglomerációs gyűrű településeiben, ugyanakkor a lakások és a szobák zsúfoltsága a fővárosban kisebb. Ha a tervek kidolgozása és a lakásépítési program végrehajtása során mindezt nem hangolják össze, a fővárosban sem lehetséges stabil lakásgazdálkodás, tervszerű területfelhasználás és infrastruktúra-hálózat fejlesztése. A lakásépítés és a vele együtt megvalósuló városi infrastruktúra-hálózat a főváros városépítésének legjellemzőbb meghatározója, az új városrészek jövőbeni városképének alakítója, egyben a főváros és az agglomeráció racionális fejlesztésének egyik legjelentősebb eszköze. A tervcélokat meghatározó sok tényező vizsgálata most folyik különböző tervezőszerveknél. A jelenlegi középtávú tervidőszak egyben már a kialakuló 15 éves fővárosi lakásfej:esztési koncepcióba illeszkedik bele. így egyidőben folyik az V. ötéves terv végrehajtásának és a VI. és a VII. ötéves tervidőszak előkészítésének munkája. Mivel a lakásépítés mennyiségi növekedése és ütemének fokozódása a vele összefüggő városi közlekedés- közmű-, és intézményhálózat dinamikusabb fejlesztését igényli, szükségessé vált a város 1971-ben jóváhagyott általános rendezési tervének felülvizsgálata is. Ennek keretében szükséges lesz a lakásépítéssel összefüggő iparterületek korrekciója és a városi környezetjavítást szolgáló területfelhasználási intézkedések kidolgozása.