Budapest, 1978. (16. évfolyam)

3. szám március - A címlapon: A Najádok kútja a Felszabadulás téren (Csigó László felvétele)

szak alatt javult a lakások nagyság szerinti összetétele, de ma még fékezi a család­növekedést a kislakások kedvezőtlenül magas aránya. 15 év alatt 60%-ról 43%-ra csökkent az egyszobás, többségükben komfort nélküli lakások részaránya, s ezzel egyidőben 8,6%­ról 17%-ra emelkedett a 3 és több szobás lakások aránya. 2,19-ről 1,68-ra mérséklő­dött az egy szobára jutó lakosszám, ami csak nagy erőfeszítésekkel csökkenthető a kívánatos arányra, a szobánként egy főre. A városi közlekedés, közművesítés és a lakásépítés nemcsak mennyiségi, hanem minőségi összehangolást is kíván ebben a tervidőszakban. Nem elég a felszíni közle­kedés kiépítése, csökkenteni kell az uta­zással eltöltött időt a lakás és a munkahely között. Nem elég a lakóterület ellátása köz­műhálózattal, gondoskodni kell a környe­zetet megóvó létesítményekről. Városrésznyi területek beépítése során egészséges, kellemes emberi környezetet kell kialakítani. A város gyors fejlődése — főleg az újonnan beépült lakóterületeken — fi­gyelmet érdemlő társadalmi problémákat vet fel. A szabadidő társadalmilag elő­nyös eltöltését lehetővé tevő intézmények, tömegsport-létesítmények, kondicionáló és edzőtermek, közösségi klubok hiá­nyában alig lehet ezeket megoldani. A lakásépítés keretében gondoskodni kell a társadalmi együttélés szempontjából jelen­tős intézményhálózatról, amely megadja a lakótelepi integráció dologi feltételeit, s hozzásegít a szocialista együttélés új for­máinak kialakításához. Mivel a lakásállományt a meglevő és az újonnan készült lakások együttesen képe­zik, a lakásépítés feladatainak meghatározá­sa során a felújítást, rekonstrukciót is szá­mításba kell venni. Ebben a hosszú távú tervidőszakban nagyobb szerep jut a lakás­struktúra fejlesztésében a felújításnak, a korszerűsítésnek, az új városrészek reha­bilitációjának. Az előző 15 éves lakásépítési terv végrehajtása során szembetűnő változás történt a főváros beépítésében, építészeti arculatában. A jelenleg folyó 15 éves idő­szakban épülő több, mint háromszázezer lakás még nagyobb arányú változást idéz elő. Ennek során nem elhanyagolható cél: meg kell teremteni az új és régi városrészek­nek építészeti egységét, meg kell őrizni a nagyarányú városfejlesztés során is a kontinuitást. Budapest munkaerőhelyzete összefügg a kereső foglalkozásúak számának változásá­val a főváros körüli településeken. A szű­kebb vonzási körzetben kialakult telepü­lések ellátása sem szakítható el a főváros ellátóhálózatának fejlesztésétől. Ez az infra­struktúra a fővárosra és az agglomeráció településeire egyaránt vonzást gyakorol — s ennek ösztönző hatásától nem függet­leníthető a lakásépítés sem. Ma már nem­csak spekulatív módon igazolható, hogy Budapesten a lakásprobléma nem oldható meg az agglomeráció településeiben levő lakásgondok rendezése nélkül. A feszült­ségek fokozatos feloldást követelnek. Bu­dapesten a lakáshiány másfélszer nagyobb, mint az agglomerációs gyűrű települései­ben, ugyanakkor a lakások és a szobák zsú­foltsága a fővárosban kisebb. Ha a tervek kidolgozása és a lakásépítési program vég­rehajtása során mindezt nem hangolják össze, a fővárosban sem lehetséges stabil lakásgazdálkodás, tervszerű területfelhasz­nálás és infrastruktúra-hálózat fejlesz­tése. A lakásépítés és a vele együtt megvaló­suló városi infrastruktúra-hálózat a főváros városépítésének legjellemzőbb meghatá­rozója, az új városrészek jövőbeni város­képének alakítója, egyben a főváros és az agglomeráció racionális fejlesztésének egyik legjelentősebb eszköze. A tervcélokat meghatározó sok tényező vizsgálata most folyik különböző tervező­szerveknél. A jelenlegi középtávú tervidő­szak egyben már a kialakuló 15 éves fővá­rosi lakásfej:esztési koncepcióba illeszke­dik bele. így egyidőben folyik az V. ötéves terv végrehajtásának és a VI. és a VII. öt­éves tervidőszak előkészítésének munkája. Mivel a lakásépítés mennyiségi növekedése és ütemének fokozódása a vele összefüggő városi közlekedés- közmű-, és intézmény­hálózat dinamikusabb fejlesztését igényli, szükségessé vált a város 1971-ben jóváha­gyott általános rendezési tervének felül­vizsgálata is. Ennek keretében szükséges lesz a lakásépítéssel összefüggő iparterüle­tek korrekciója és a városi környezetjaví­tást szolgáló területfelhasználási intézke­dések kidolgozása.

Next

/
Thumbnails
Contents