Budapest, 1977. (15. évfolyam)

2. szám február - Zolnay László: Vigalmak a hajdankorban

Jankó János sorozata az 1867. évi koronázási népünnepélyről I. József pozsonyi koronázása (1687. december 9.) gére konyhakést illesztettek; ez volt lovagi dárdájuk. Azt vártam, hogy majd karjukatnyakukat törik a bajvíváson. Ám épségben hazatértek, anélkül, hogy akár egyetlen karcolást is ejtettek volna egymáson." Hasonló — lovagi tornát karikírozó — tréfás bajvívás már Mátyás és Beatrix esküvője idején, 1476 decemberében is megesett Budán. Akkor Vitéz János nagyváradi püspök legényei űzték ezt a csínyt. Ám az ő bajvívásuknak nem maradt Bagnoéhoz hasonló szemléletes leírása. Budai „tombolások" Zsinatok tiltó határozataiból tudjuk, hogy a régies magyarsággal tombolásnak nevezett táncot olykor még a templomokban is járta a nép. Farsang tájban, Vízkereszttől (január 6.) Húshagyó Keddig, Hamvazó Szerdáig zajos mulatozásokkal ünnepelte Farsang hercegét a magyar középkor Álarcos, menetek, éjszakai lampionos szánkázások, konfetti-csaták, szerpentin-örvények közepette megrendezett jelmezes táncok, jelképes csaták, Vadembertáncok, havas és heves utcabálok váltogatták egymást Buda s a magyar városok utcáin. Táncaink olyan tüzesek voltak, hogy a híres moreszkákkal vetekedtek. 1536-ban Pietro Arretino, a nagy humanista elragadtatottan emlékezik meg az Itáliát járó magyar zarándokoknak vad „tombolásairól". 1516 Vízkeresztjén Buda Bartholomeus Pannoniusnak „Az Éberség és Tunyaság Vitája" című erkölcsnemesítő játékát adták elő a diákok. (Bartholomeus Pannonius ékes neve mögött budai oskolamestert gyanít az irodalom búvára.) Diákok mutatták be ezt a játékot, hiszen a Farsang elsősorban a fiatalok ünnepe volt. A fiatalok ünnepeltek s a fiatalokat ünnepelték! Diákok mulatságai A diákok rekordálásnak nevezett vándorló karénekei egyaránt felharsantak a király s a főurak udvarában, meg a templomokban. Már a tanév kezdete, Szent Gál napja is diák-ünnep számba ment. (Alighanem a mai diákok is szívesen megülnék a tanévnyitót e derék Gálnak napján! Mert ezt a napot október 16-án ünnepelte a középkor tanulója. Másfél hónappal később kezdődött a régi tanév . ..) A diákok „királyukat" már Szent Gál napján megválasztották. De a „királyon" s a „császáron" kívül divat volt a „Bolondok 40 Királyának", sőt a „Bolondok Pápájának" megválasztása is. A Bolondok Ünnepét rendszerint farsang utolsó napján — a böjt kezdete előtt — tartották meg. Ekkor emelkedett tetőpontjára a jókedv! 1500. március 2-án — jó későre esett abban az évben a farsangutó — a budai iskolák diákjai a Bolondok Császárával járták körül a várost. A Bolondok Császárával azután — hogy a koronás fők találkozzanak — II. Ulászló királyt és öccsét, Zsigmondot is meglátogatták. Hogy a király mivel jutalmazta őket, nem tudjuk. Zsigmond hercegnél azonban rekordot rekordáltak: víg előadásukért (a herceg sáfárkönyvéből tudjuk) tisztes summa, két arany ütötte markukat. A következő évben, 1501-ben február 2i-re esett Húshagyó Kedd. A Bolondok Királyát választó budai diákok ismét felkeresték Zsigmond herceget. Úgy írják: ekkor fegyvertáncot mutattak be. Ezúttal is szertelen vígasságot csaptak. Ugyanis a hercegnek állandó részegségben úszó káplánját, Miklós tisztelendőt — alighanem a kardtánc során — keményen megsebesítették a fején. (Lesus fuerat ad caput — írja a számadáskönyv.) Reggelre aztán, egy forint ellenében, budai borbély kötözte be a papi főt. Teljes sikerrel, mert Miklós káplán estére már íészt vehetett a Farsang temetésén! Ezen a vidám farsang-temetésen mind a hét budavári iskolának a diáksága megjelent. A palota udvarán álorcás lovas bolondok újabb játékot mutattak be. Nekik is dukált két aranypénz. A hajdani naptár ünnepei A paloták s a kunyhók ünneprendjét régen szigorú kánonok szabályozták. Az egyházi naptár pirosbetűs ünnepeihez politikai, helyi ünnepnapok is járultak. Ünnepeinknek középkori rendjét utoljára az 1493. évi esztergomi zsinat foglalta össze. Eszerint teljes munkaszünettel járó ünnep az esztendő ötvenkét vasárnapja. Az ötvenkét vasárnaphoz további ötvenkét ünnep járul. Köztük van a Magyarországon nagy áhítattal megült Mária-ünnepek s a templomok védőszentjeinek névnapjai. A húsvétot s a pünkösdöt két-két nappal ünnepelte a középkori magyar ember. A karácsonyt hárommal. Ünnep a város, a falu egyházát védő szentnek búcsús napja is. így azután a 364 napból álló esztendőnek 114 ünnepe volt. Legalábbis Hunniában. 114 ünnepnapunkkal ugyanis a középkori Ökörsütés Díszlövések mozsárágyúból