Budapest, 1977. (15. évfolyam)

2. szám február - Zolnay László: Vigalmak a hajdankorban

Király alakja XV. századi kályhaszemen Udvari bolond alakja kályhacsempén (Vöröss Emőke felvételei) Zolnay László Vigalmak hajdankorban Az 1480—90-es években a reneszánsz Buda udvari színjátékainak külföldi színházi szakember: az itáliai Pandolfo Collenuccio volt a főrendezője. Plautus vígjátékait ő fordította olaszra. Hosszú ideig működött Ferrarában, mint az ottani uralkodóherceg, Ercole (Herkules) udvari színtársulatának intendánsa. Collenuccio magyarországi kapcsolata munkaadója személyén keresztül alakult ki. Ercole herceg ugyanis Estei Hippolitnak, az esztergomi gyermek-érseknek édesapja, Beatrix magyar királynénak és Mátyás királynak sógora volt. Maga Collenuccio is az akkor hétéves hercegprímással került Magyarországra, 1487-ben. Alighanem Magyarországon írta „Párbeszéd a Sapka s a Fej között" című művét, amelyet Hippolit érseknek ajánlott. Jóval később, 1507 táján került Magyarországra az újjászületés Itáliájának legnagyobb költője, Lodovico Ariosto. ő húsz évig állt Estei Hippolit esztergomi érseknek, majd egri püspöknek (+ 1521) a szolgálatában. Gyilkos gúnnyal megírt II. szatíráját is részben a víg életű bíboros, részben a magyar viszonyok kipellengérezésének szentelte. (Máig sem fordították le magyarra.) Hippolit érsek embere volt a Ferrarába való Lodovico Bagno is, az egykori ferrarai diák. Bagno 1518. február 21-én így ír haza a magyarországi farsangról: „ . . . a farsangvégi Bolondok Ünnepén a legények nagy vánkosokat kötöttek a hasukra. Fejükre magyar gyapjúsipkát húztak. Páncéljuk homlokuktól a derekukig érő hordó-abroncsokból készült. Seprőnyél vé-Falusi népmulatság az 1500-as évek elején (Hans Bürgmair fametszete) Molnár János reprodukciója