Budapest, 1977. (15. évfolyam)

12. szám december - Tamás Ervin: Bonyhád

város. Talán Paksból és Tamásiból is. A városhálózat fejlesztésével biztosítani akarjuk az ország lakosságának magas szintű ellátását, azt, hogy a lakosság minden rétegét átfogja a közösségi és közellátási intézmények hálózata." (Részlet Cseterki Lajosnak, az Elnöki Tanács titkárának 1977. március 31-i beszédéből.) * „Bonyhád — hajdan Bonyha — Tolna vármegye tsinosabb és népesebb mezővárosaihoz méltán számláltatik. Szekszárdtól nyugotnak három órányira, a Pétsváradi útban fekszik . . . Hol vette nevét? Nints tudva. . . Bonyhádot ma összeséggel négy ezer hétszáz kilencz lelkek lakják." (Egyed Antal plébános sorai több mint százötven esztendővel ezelőttről datálódtak.) A Hunyadiak korában Bonyhádot vásáros településként tartották számon. Nevét 1660-ban egy adománylevélben említik, t ez arra utal, hogy a település átvészelte a törökdúlás első időszakát. Az 1700-as évek elején viszont mindössze négy család élt Bonyhádon. Acsády Ignác szerint 1720-ban a falut »négy év óta senki sem lakja. .. « Bonyhád újjátelepítése és ezzel felvirágzása 1721-ben magyar telepesek érkezésével kezdődött. Röviddel ezután a későbbi nemzetiségi összetételében nagy szerepet játszó német telepesek érkeztek . . . 1786-ban a népszámlálás háromezer lakost talál a településen. A keresők 68 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott, a telkes jobbágyok aránya azonban csak 21 százalék. A lakosok zöme zsellér. Tizenöt birtokos nemes élt itt, mellettük iparosok, kereskedők ... Az 1848-as szabadságharcnak olyan hazafit adott Cipőgyárunk 1919-es epizódja is érdekes: a munkásból lett tőkés, Pétermann Jakab önként fölajánlotta üzemét a proletárhatalomnak, s a helyi direktórium egyetértése mellett a többi cipész bevonásával cipész termelőszövetkezetet alakított ... Az ellenforradalom, a terror elfojtott.! ezt a kezdeményezést is. Bonyhád fejlődése megállt, csak a háborús konjunktúra idején ívelt fölfelé. Az alig több mint nyolcezer lélek a mezőgazdaság mellett az iparból, mégpedig a gyáriparból élt. . . Mikor 1944-ben a németek nekikészülődtek, hogy gyárainkat országukba telepítsék, a munkások s a velük rokonszenvező gyári vezetők ellenálltak. Nem sikerült a németek terve, a berendezések itt maradtak, s 1944 novemberében fölszabadult Bonyhád." (Dr. Schüler Zoltánnak, a városi tanács vb-titkárának múltat idéző szavai.) elkészültekor, s örömmel néztük az első többszintes házfalainak felhúzását. Büszkék voltunk a kórházra, a fejlődő gyárakra, s szövetkezetekre — közvetve kissé magunkra is, hiszen valamennyien dolgoztunk a gyárak, az iskolák építésénél. Bonyhád fejlődése meggyorsult, ezért kaphatta meg a városi rangot. Egy város építését azonban nem lehet befejezni. Újabb és újabb leckéket kell megoldanunk, amelyeket majd Bonyhád városa ad fel nekünk." (Daradics Ferencnek, a járási pártbizottság első titkárának városavató beszédéből.) „Bonyhád hallatán a tarka tehén jelenik meg mindenki előtt. Csak hát más is akad Bonyhádon, mint tarka tehén ... Ki gondolná például, hogy az itt lakóknak csupán hat százaléka dolgozik a mezőgazdaságban? Amíg 1957-ben még a megyeszékhelyen, A városi tanács épülete, előtérben az új áruház „Bonyhád Tolna megyei település, Szekszárdtól dél-nyugatra helyezkedik el a Völgységben; a Dél-Mezőföld, a Sárköz, a Tolnai dombvidék és a Mecsek találkozásánál. Területe 7117 hektár, lakosságának száma 14 ezer 400 fő. Bonyhád eddig nagyközségi tanáccsal rendelkezik, ellátási szerepköre szerint középfokú központ. A több mint 44 ezer lakosú, 28 községet magában foglaló bonyhádi járás székhelye. Bonyhád 1725-től járási székhely, 1970-ig község, 1977-ig nagyközség, ezután város." (Részlet az idén készült városismertetőből.) „Bonyhádról a XVIII. század előtti időkből alig maradt fenn adat. A Völgység e részének korai benépesedésére utalnak a város környékén feltárt bronzkori leletek. A rómaiak korában már ismert volt ez a környék, az írott források Pons sociorumként emlegetik. Bonyhád, mint Perczel Mór, aki haladó gondolkodású földesura volt a helységnek. A kiegyezés utáni években Bonyhád tovább gyarapodott, s már három helyi pénzintézet segítette elő gazdasági fejlődését. A kölcsöntőke igénybevételével nem születtek ugyan látványosan növekvő iparvállalatok, döntően a kisipari jelleg maradt fenn, amelyet alapvetően még a XX. század eleji gyáralapítások sem változtattak meg. 1880-ban, a népszámlálás során alig több mint hatezer lakost regisztráltak — de még 1930-ban sem voltak itt többen hétezernél . . . Az 1800-as évek végén kezdtek felfigyelni a Bonyhádon és környékén kialakult fejlett állattenyésztésre. Ekkor tettek tudatos lépéseket az úgynevezett bonyhádi marha továbbtenyésztésére és elterjesztésére. Ez a tájfajta vörösestarka színével jellegzetes híressége a mi vidékünknek. Már akkoriban elérte a tejtermelés az évi 1800 literes átlaghozamot... „Itt találkozik a hegy- és a síkvidék. Ritka szép a bonyhádi táj, s nincs messze innen a Mecsek, de a Duna sem. Városunk szülötte Perczel Mór, itt élt évekig Vörösmarty Mihály, két évig a gimnáziumban tanult Illyés Gyula. Egy Perczel-leszármazott, Perczel Béla „Hűséggel a hazáért" mozgalmat szervezett a fasiszták, a volksbundisták ellen, s 1944-ben, a náci megszállás idején is hirdette hitlerellenes érzelmeit. Elhurcolták, Sopronkőhida környékén lelte halálát .. . (Egy bonyhádi polgár szavaiból.) * „Annak idején — emlékeznek? — nagy feladat volt megépíteni az ideiglenes vízművet, a szennyvízcsatornahálózatot. A közgazdasági szakközépiskola megépítéséhez a község és a járás több millió forintot adott. Örültünk minden egyes családi ház Szekszárdon is alig volt ipari üzem, addig Simontornyán kívül a mi községünk volt az ipari központ! Azaz. már nagyközségi szinten megindult az erőteljes urbanizálódás, gyárakhoz, üzemekhez idomult az életmód, megváltozott a viselkedés, változtak a szokások ... Az 1960-as évek közepére lényegében kialakult mai társadalmi arculata, erős gyáriparral, stabil szövetkezeti iparral, fejlett szocialista mezőgazdasággal, élénk kereskedelemmel Bonyhád munkástelepüléssé vált. A termelés fejlődése tette lehetővé a közcélú beruházások növekedését. A III. ötéves tervidőszakban központi forrásból 66 lakás épült, bővült a kórház, TBC-gondozó létesült, javultak az oktatás körülményei... Gyáraink javarésze telep, központjuk távol esik Bonyhádtól, vezetőik mégis megértették: a részlegek nem mostohagyerekek! Az elmúlt ötéves tervidőszakban 173 állami lakás épült, ezen kívül több mint 500 társasházi 9