Budapest, 1977. (15. évfolyam)

11. szám november - Nagy Ervin: Budapest közlekedése a XV. századtól a XXI. századig

dapesten az áruszállítás lebonyolítása. Az ipari szállítások viszonylag jobban szabályozhatók (bár az építésekkel kapcsolatos átmeneti helyzetek ebben is sok zavart okoznak), de igen nehéz az üzletek áruellátása, a kereskedelmi szállítások megszervezése. Több ezer üzletet, boltot s nagyszámú áruházat kell folyamatosan ellátni áruval. A csomagolás, rakodás, fuvarozás és raktározás — az árubőség és választék növekedésével — egyre nehezebben oldható meg a lakosság zavarása nélkül. Ezen a téren rengeteg még a tennivaló (üzletek korszerűsítése, az áruk hátulról történő berakása, az éjszakai szállítás megszervezése, a kézi munkaerő kímélése, a konténerszállítás, speciális járművek üzemeltetése, a kamionforgalom szabályozása stb.). Ha a közlekedésfejlesztés tennivalóit a múlt és a jövő összefüggéseiben vizsgáljuk, megállapítható egy rendkívül fontos változás: a régmúlt sajátosan csak közlekedési témái egyre bonyolultabbakká váltak. A komplex közlekedéspolitika a különböző szakmai — közlekedési, városrendezési, építészeti, műemléki, képzőművészeti, közművesítési, kereskedelmi stb. — területek együttes és koordinált munkáját igényli. Ma már az egyes munkák során nem kizárólagos közlekedésfejlesztés történik; például egy-egy metrócsomópont kiépítésekor egész városi együttesek létesülnek, valamennyi szakma közös munkájával — még ha a metróépítés a meghatározó is — és ez igen nagyjelentőségű eredmény. Korszerű metropolist csakis együttes erővel építhetünk. E rövid, összefüggő áttekintéssel egyrészt az volt a célunk, hogy képet adjunk a ma emberének, a Budapestet szerető érdeklődőknek a fővárosi közlekedés múltjáról, jelenéről és tervezett jövőjéről. Másrészt a máit alkotásainak fokozottabb megbecsülésére akartuk a figyelmet felhívni. Igyekeztünk — a történelmi hűségnek megfelelően — az előttünk élt és dolgozott közlekedési szakemberek kiváló eredményeit, korukat megelőző nagyvonalú, modern és előrelátó — sokszor egészséges kompromisszumot igénylő — alkotó szemléletét is tükrözni. Az elmondott gondolatok mottója pedig ez lehetne: szerencsés az, aki a ma nagy, lüktető alkotó tevékenységének munkása illetve részese, aki a városformáló közlekedésfejlesztési programok végrehajtásában fővárosunknak és lakosságának hasznára lehet. A Felszabadulás tér ma A Kálvin tér ma