Budapest, 1977. (15. évfolyam)
10. szám október - Gellér Katalin: A gödöllői műhely
öllői műhely Mihály Rezső: Illusztráció KOVÁCS FERENC FELVÉTELEI Nagy Sándor: Tusrajz (1863—1920) és Nagy Sándor (1869—1950) vezette gödöllői telep? A gödöllői műhelyt a magyar szecesszió egyetíen szervezett társulásának tekinthetjük. Jelentősége nagyobb volt, mint a dicsérő, majd — a szecesszió áltaiános elítélése idején — a lebecsülő kritikák sejtetik. A franciaországi Pont-Aven, a németországi Worpswede, az oroszországi Abramcevo és a többi akkori művésztelep példájára a gödöllőiek is bekapcsolódtak a szecesszió és a szimbolizmus nagy áramlatába, s megkésettségük ellenére nagyhatású, stílust teremtő mozgalmat indítottak el a magyar iparművészetben. Amikor Körösfői-Kriesch Aladár 1902 júniusában házat vett Gödöllőn, és azt saját tervezésű tapétáival, bútoraival, s torontáli szőnyegekkel rendezte be, részese lett a századforduló dekoratív mozgalmának, mely a lakásművészetben érte el csúcsteljesítményeit. A már régóta dédelgetett terv megvalósításának előzményei az erdélyi Diódon töltött vakációkhoz vezetnek vissza. A tolsztojánus Boér Jenő dr., aki kúriájában vendégül látta Körösfői-Kriesch Aladárt és festőbarátait, nagy hatást gyakorolt az 1895-től nyaranta rendszeresen idelátogató fiatal festőkre. Itt dolgozott Tom von Dreger bécsi portréfestő. 1897-ben a párizsi Julian Akadémián tanuló Nagy Sándor látogatott ide angol festőbarátjával, Tudor Harttal. A hagyomány szerint Tudor Hart ismertette meg a társasággal az angol preraffaelita mozgalom célkitűzéseit és eredményeit. Valószínű azonban, hogy más forrásokból is ismerték már e — nálunk szecessziósnak nevezett — mozgalom elindítóit és elméletíróiknak: Ruskinnak és Aloménak tanait. (D. G. Rosetti, W. H. Hunt, J. E. Millais, £. Burne-Jones, G. F. Watts, W. Morris és a későbbiekben John Ruskin tartozott az 1848-ban alapított Preraffaelita Testvériség társaságba.) William Morris (1834—1896) elítélte a gépi sorozattermelés ízléstelen áruit és a kézműipar felélesztését tűzte ki célul. A kapitalista munka elembertelenítő rontásával szembenállva új, közösségi művészet megteremtésén fáradozott. Morris és Ruskin a kézművesség újjáélesztésétől művészet és élet elvesztett egységének megtalálását remélte. A diódi festőtelep ifjú tagjai a kalotaszegi medence élő népművészetének és az angol mozgalomnak a tanulságait egyesít-25