Budapest, 1977. (15. évfolyam)

10. szám október - Gellér Katalin: A gödöllői műhely

öllői műhely Mihály Rezső: Illusztráció KOVÁCS FERENC FELVÉTELEI Nagy Sándor: Tusrajz (1863—1920) és Nagy Sándor (1869—1950) vezette gödöllői telep? A gödöllői műhelyt a magyar szecesszió egyetíen szer­vezett társulásának tekinthet­jük. Jelentősége nagyobb volt, mint a dicsérő, majd — a sze­cesszió áltaiános elítélése ide­jén — a lebecsülő kritikák sej­tetik. A franciaországi Pont-Aven, a németországi Worp­swede, az oroszországi Abram­cevo és a többi akkori művész­telep példájára a gödöllőiek is bekapcsolódtak a szecesszió és a szimbolizmus nagy áramlatába, s megkésettségük ellenére nagy­hatású, stílust teremtő mozgal­mat indítottak el a magyar ipar­művészetben. Amikor Körösfői-Kriesch Ala­dár 1902 júniusában házat vett Gödöllőn, és azt saját tervezésű tapétáival, bútoraival, s toron­táli szőnyegekkel rendezte be, részese lett a századforduló de­koratív mozgalmának, mely a lakásművészetben érte el csúcs­teljesítményeit. A már régóta dédelgetett terv megvalósítá­sának előzményei az erdélyi Diódon töltött vakációkhoz ve­zetnek vissza. A tolsztojánus Boér Jenő dr., aki kúriájában ven­dégül látta Körösfői-Kriesch Ala­dárt és festőbarátait, nagy ha­tást gyakorolt az 1895-től nya­ranta rendszeresen idelátogató fiatal festőkre. Itt dolgozott Tom von Dreger bécsi portré­festő. 1897-ben a párizsi Julian Akadémián tanuló Nagy Sándor látogatott ide angol festőbarát­jával, Tudor Harttal. A hagyo­mány szerint Tudor Hart ismer­tette meg a társasággal az angol preraffaelita mozgalom célkitű­zéseit és eredményeit. Valószínű azonban, hogy más forrásokból is ismerték már e — nálunk szecessziósnak nevezett — moz­galom elindítóit és elmélet­íróiknak: Ruskinnak és Alomé­nak tanait. (D. G. Rosetti, W. H. Hunt, J. E. Millais, £. Burne-Jones, G. F. Watts, W. Morris és a ké­sőbbiekben John Ruskin tarto­zott az 1848-ban alapított Pre­raffaelita Testvériség társaság­ba.) William Morris (1834—1896) elítélte a gépi sorozattermelés ízléstelen áruit és a kézműipar felélesztését tűzte ki célul. A ka­pitalista munka elembertelenítő rontásával szembenállva új, kö­zösségi művészet megteremté­sén fáradozott. Morris és Ruskin a kézművesség újjáélesztésétől művészet és élet elvesztett egy­ségének megtalálását remélte. A diódi festőtelep ifjú tagjai a kalotaszegi medence élő nép­művészetének és az angol moz­galomnak a tanulságait egyesít-25

Next

/
Thumbnails
Contents