Budapest, 1977. (15. évfolyam)

10. szám október - A címlapon: A Király fürdő (Hemző Károly felvétele)

A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LA|OS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Főszerkesztő-helyettes: BÁCSKAI LÁSZLÓ A szerkesztőség címe: 1014 Budapest I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A Lapkiadó Vállalat VII., Lenin krt. 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT ® 77.1380 Athenaeum Nyomda, Budapest Felelős vezető: SOPRON! BÉLA vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta Központi Hírlap Iroda Budapest V., József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Index: 25 151 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési dij: negyedévre 30,— Ft. félévre 60,— Ft. egy évre 120,— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 11—13 óráig I., Országház u. 20. csütörtökön 10—13 óráig VII., Lenin krt. 9—11. I. 121. Telefon: 228-457 Olvasószolgálat: VHI., Népszínház u. 24. Telefon: 130-022 Főmunkatárs: JÁVOR OTTÓ Rovatvezető: VARGHA BALÁZS Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Szerkesztőségi titkár: WEISZ IMRÉNÉ A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL: Bertalan János-Dr. Bérli Béla: Százéves a Nyugati pálya­udvar 4 Fejér Gyula: A Gelka a Gelkáról 12 Tamás Ervin: Kiskörös 16 Dr. Avar Pál: Klub az alkohol ellen 20 Vargha Balázs: Zelk Zoltán éneke II 22 Gellér Katalin: A gödöllői műhely 24 FÓRUM Szabó Gabriella: Lift-program 28 Németh G. Béla: Otthonok és örökségek 31 Krleza naplójegyzeteiből I. ... 34 Szekeres István: 95 éves a pesti Petőfi-szobor 38 G. Héri Vera: Gazdasági díjérmek a reform­kortól napjainkig 40 A címlapon: A Király fürdő t Hemző Károly felvétele ) A hátsó borítón: Körósfői-Kriesch Aladár: A Művészet forrása (részlet a Zeneakadémia freskójából) Csigó László felvétele XV. ÉVF. 10. SZ. 1977 OKTÓBER ARA: 10 Ft Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit.-prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója, SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSÓ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Dr. Mezei Gyula A pedagógus közösségek egysége Apedagógiai munka egységes folyamat. Iskoláink tevékenysége évről évre egy­másra épül. Egy-egy új tanév nem hoz merőben újat a nevelés folyamatában. Körülmé­nyeink változhatnak kedvezőbbé, pl. a gyerme­kek elhelyezésében, a pedagógus állások betölté­sében, de a pedagógiai munka alapkövetelmé­nyei azonosak maradnak. E folyamaton belül mégis minden tanévnek van valami jellemzője. E tanévtől kezdve vezetjük be az új tanterve­ket. Az 1977/78-as tanévben a szakmunkásképző iskolák első osztályaiban a közismereti tantárgyak­ban, az 1978 —79-es tanévben az általános isko­lák és a szakközépiskolák több osztályában a tan­tárgyak nagyobb körében kezdik új tanterv alap­ján a tanítást. Az új tantervek így válnak fokoza­tosan közoktatásunk tartalmi korszerűsítését biz­tosító, alapvető dokumentumokká. Társadalmi fejlődésünk az iskolai nevelő­munkában egyre határozottabban állítja előtérbe az emberi kvalitásokban gazdag, olyan arculatú pedagógus személyiséget, aki állandóan megúju­lásra kész, nyitott az új ismeretek, élmények be­fogadására, fogékony a társadalmi kérdések iránt; aki politikus, közéleti, közösségi emberként vesz részt a pedagógiai folyamatban. A gazdagon áradó élet sodrában élő ilyen peda­gógus megannyi mai feladatát azonban aligha tudná ellátni pusztán önmaga erejére támaszkod­va! Az új tantervek bevezetése is arra figyelmez­tet, hogy újra és újra hangsúlyozzuk a pedagógus kollektívák szerepének jelentőségét az iskolai munl. 'ibar. Amikor a pedagógiai egység taitalmáról be­szélünk, egyértelműen az egymást átható politi­kai, ideológiai és pedagógiai elemek dialektikus egységét emeljük ki. Az egység tartalmi változá­sai, dinamizmusa nem az elemek egymáshoz való viszonyának, arányának a változásában, hanem a lényegében azonos elemek egyes tartalmi vonásai­nak más színvonalon, differenciáltabban, a társa­dalmi változásokat aktuálisan kifejező voltában ragadhatok meg. Melyek megítélésünk szerint a mindenkori pedagógiai egység tartalmát meghatározó állandó elemek ? Ezt elsősorban annak az elvi előfeltételnek az érvényesülése jelzi, melyet Makarenko - nekünk is szólóan — így fogalmazott meg: a nevelés a pedagógus politikai hitvallása. Ez azt jelenti, hogy társadalmi-politikai cél­jaink konkrét ismerete és meggyőződéssel vallott vállalása nélkül nem lehet felismerni a nevelés igazi céljait, a nevelési eljárás- és eszközrendszer dialektikus összefüggéseit; és nem lehet megérteni a nevelési tényezőknek a nevelési folyamatban egymást kölcsönösen erősítő vagy kioltó hatású érvényesülését sem. Továbbá: a társadalmi folyamatok megértése nélkül lehetetlen meggyőződéssel kialakítani és érvényesíteni a nevelésről, az iskola társadalmi funkciójáról vallott felfogást. Világnézeti tisztán­látás nélkül, a marxizmus —leninizmus elmélyült ismerete nélkül nem lehet megérteni és magun­kévá tenni a szocialista pedagógia alapelveit, melyek a történelmi materializmus társadalom-és emberfelfogásának megfelelően szabnak irányt, s határozzák meg nevelési gyakorlatunk eljárá­sait is. Végezetül: a politikai, ideológiai, pedagógiai kérdésekben kialakítandó egység nem szakítható el egymástól; leszűkítése csak egyik vagy másik elemi összetevőjére, hatástalanná, üres formává merevítené ezt az egységet. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a tan­testületek pedagógiai egységének tartalma min­dig konkrét tartalom. Altalánosságok követelése útján az egység sohasem valósulhat meg, s abszo­lút értelemben sem közelíthető meg. Ha valami­ben egységet értünk is el, újra és újra meg kell küzdeni érte, fejleszteni, erősíteni kell. A pedagógiai egység mibenléte, minősége és egy-egy nevelőtestületi közösség színvonala el­választhatatlan, egymást kölcsönösen meghatá­rozó tényezők. 1 BUDAPEST

Next

/
Thumbnails
Contents