Budapest, 1977. (15. évfolyam)
10. szám október - A címlapon: A Király fürdő (Hemző Károly felvétele)
A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LA|OS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Főszerkesztő-helyettes: BÁCSKAI LÁSZLÓ A szerkesztőség címe: 1014 Budapest I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A Lapkiadó Vállalat VII., Lenin krt. 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT ® 77.1380 Athenaeum Nyomda, Budapest Felelős vezető: SOPRON! BÉLA vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta Központi Hírlap Iroda Budapest V., József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Index: 25 151 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési dij: negyedévre 30,— Ft. félévre 60,— Ft. egy évre 120,— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 11—13 óráig I., Országház u. 20. csütörtökön 10—13 óráig VII., Lenin krt. 9—11. I. 121. Telefon: 228-457 Olvasószolgálat: VHI., Népszínház u. 24. Telefon: 130-022 Főmunkatárs: JÁVOR OTTÓ Rovatvezető: VARGHA BALÁZS Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Szerkesztőségi titkár: WEISZ IMRÉNÉ A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL: Bertalan János-Dr. Bérli Béla: Százéves a Nyugati pályaudvar 4 Fejér Gyula: A Gelka a Gelkáról 12 Tamás Ervin: Kiskörös 16 Dr. Avar Pál: Klub az alkohol ellen 20 Vargha Balázs: Zelk Zoltán éneke II 22 Gellér Katalin: A gödöllői műhely 24 FÓRUM Szabó Gabriella: Lift-program 28 Németh G. Béla: Otthonok és örökségek 31 Krleza naplójegyzeteiből I. ... 34 Szekeres István: 95 éves a pesti Petőfi-szobor 38 G. Héri Vera: Gazdasági díjérmek a reformkortól napjainkig 40 A címlapon: A Király fürdő t Hemző Károly felvétele ) A hátsó borítón: Körósfői-Kriesch Aladár: A Művészet forrása (részlet a Zeneakadémia freskójából) Csigó László felvétele XV. ÉVF. 10. SZ. 1977 OKTÓBER ARA: 10 Ft Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit.-prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója, SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSÓ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Dr. Mezei Gyula A pedagógus közösségek egysége Apedagógiai munka egységes folyamat. Iskoláink tevékenysége évről évre egymásra épül. Egy-egy új tanév nem hoz merőben újat a nevelés folyamatában. Körülményeink változhatnak kedvezőbbé, pl. a gyermekek elhelyezésében, a pedagógus állások betöltésében, de a pedagógiai munka alapkövetelményei azonosak maradnak. E folyamaton belül mégis minden tanévnek van valami jellemzője. E tanévtől kezdve vezetjük be az új tanterveket. Az 1977/78-as tanévben a szakmunkásképző iskolák első osztályaiban a közismereti tantárgyakban, az 1978 —79-es tanévben az általános iskolák és a szakközépiskolák több osztályában a tantárgyak nagyobb körében kezdik új tanterv alapján a tanítást. Az új tantervek így válnak fokozatosan közoktatásunk tartalmi korszerűsítését biztosító, alapvető dokumentumokká. Társadalmi fejlődésünk az iskolai nevelőmunkában egyre határozottabban állítja előtérbe az emberi kvalitásokban gazdag, olyan arculatú pedagógus személyiséget, aki állandóan megújulásra kész, nyitott az új ismeretek, élmények befogadására, fogékony a társadalmi kérdések iránt; aki politikus, közéleti, közösségi emberként vesz részt a pedagógiai folyamatban. A gazdagon áradó élet sodrában élő ilyen pedagógus megannyi mai feladatát azonban aligha tudná ellátni pusztán önmaga erejére támaszkodva! Az új tantervek bevezetése is arra figyelmeztet, hogy újra és újra hangsúlyozzuk a pedagógus kollektívák szerepének jelentőségét az iskolai munl. 'ibar. Amikor a pedagógiai egység taitalmáról beszélünk, egyértelműen az egymást átható politikai, ideológiai és pedagógiai elemek dialektikus egységét emeljük ki. Az egység tartalmi változásai, dinamizmusa nem az elemek egymáshoz való viszonyának, arányának a változásában, hanem a lényegében azonos elemek egyes tartalmi vonásainak más színvonalon, differenciáltabban, a társadalmi változásokat aktuálisan kifejező voltában ragadhatok meg. Melyek megítélésünk szerint a mindenkori pedagógiai egység tartalmát meghatározó állandó elemek ? Ezt elsősorban annak az elvi előfeltételnek az érvényesülése jelzi, melyet Makarenko - nekünk is szólóan — így fogalmazott meg: a nevelés a pedagógus politikai hitvallása. Ez azt jelenti, hogy társadalmi-politikai céljaink konkrét ismerete és meggyőződéssel vallott vállalása nélkül nem lehet felismerni a nevelés igazi céljait, a nevelési eljárás- és eszközrendszer dialektikus összefüggéseit; és nem lehet megérteni a nevelési tényezőknek a nevelési folyamatban egymást kölcsönösen erősítő vagy kioltó hatású érvényesülését sem. Továbbá: a társadalmi folyamatok megértése nélkül lehetetlen meggyőződéssel kialakítani és érvényesíteni a nevelésről, az iskola társadalmi funkciójáról vallott felfogást. Világnézeti tisztánlátás nélkül, a marxizmus —leninizmus elmélyült ismerete nélkül nem lehet megérteni és magunkévá tenni a szocialista pedagógia alapelveit, melyek a történelmi materializmus társadalom-és emberfelfogásának megfelelően szabnak irányt, s határozzák meg nevelési gyakorlatunk eljárásait is. Végezetül: a politikai, ideológiai, pedagógiai kérdésekben kialakítandó egység nem szakítható el egymástól; leszűkítése csak egyik vagy másik elemi összetevőjére, hatástalanná, üres formává merevítené ezt az egységet. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a tantestületek pedagógiai egységének tartalma mindig konkrét tartalom. Altalánosságok követelése útján az egység sohasem valósulhat meg, s abszolút értelemben sem közelíthető meg. Ha valamiben egységet értünk is el, újra és újra meg kell küzdeni érte, fejleszteni, erősíteni kell. A pedagógiai egység mibenléte, minősége és egy-egy nevelőtestületi közösség színvonala elválaszthatatlan, egymást kölcsönösen meghatározó tényezők. 1 BUDAPEST