Budapest, 1977. (15. évfolyam)
7. szám július - Varga J. János: Széchenyi István és a Duna Gőzhajózási Társaság
Budapest Főváros Levéltára anyagából Adunai víziút már a lóvontatású hajózás idején nagy jelentőségű volt Pest-Buda gazdasági életében. Az 1820-as évek elején évente 8—9000 teherhajó kötött ki a város partjainál, és az árurakodással sok száz ember foglalkozott. Érthető, ha a xMagyar Kurir 1829. április 24-i híradása fölkeltette a pest-budai polgárok érdeklődését. A korabeli újsághír a dunai gőzhajózás megszületéséről tudósított: „Andrews és Prichard Urak — olvassuk —•, a'kik a' Geneva és Como tavakon, továbbá a' Pó vizén járó Gőz-hajók' építése által annyira elhíresedtek, Bétsbe megérkeztek, és a' Dunán való Gőz-hajózás tökéletes megállapítása végett egy Aktziás — Társaságot szándékoznak formálni, tz a Társaság éppen most formálódik-, 's tzélja az, hogy az Ausztriai Birodalomnak ezen fő Folyóján egy 60 ló erejű Gőzhajó, mellyet Andrews és Prichard Urak 100 ezer forintokért készítenek, valamint utasokkal, úgy portékákkal is járjon." Széchenyi István kezdeményezésére — aki az elsők között ismerte föl a dunai gőzhajózás jelentőségét —, a magyar részvényesek 100 000 forint tőkével segítették elő az Első Osztrák Duna Gőzhajózási Társaság megalakulását. A Társaság első hajója — az I. Ferenc nevű 60 lóerős gőzős — 1830 szeptemberében tette meg próbaútját Bécsből Pest-Budára. Hat esztendővel később már 6 gőzhajó közlekedett a Dunán Bécstől Konstantinápolyig, onnan pedig az Égei-tenger parti Szmirnáig. A Pest — Buda közötti személyszállítás biztosítására — amelyet eddig a hajóhídon kívül evezős bárkák és ladikok láttak el — 1844-ben forgalomba állították a Buda nevű új gőzöst. Kikötőhelyét a Társaság kérésére Pest város tanácsa jelölte ki a hajóhíd közelében, attól 60 ölnyire. A rohamosan növekvő személy- és áruforgalmat 1845-ben már 35 vízijármü közvetítette. Közülük a Duna fölső szakaszán és mellékvizein 26, az Al-Dunán és mellékfolyóin 3, a tengeren 6 gőzhajó 40 Széchenyi István és a Duna Gőzhajózási Társaság