Budapest, 1977. (15. évfolyam)

7. szám július - Varga J. János: Széchenyi István és a Duna Gőzhajózási Társaság

A pesti Duna-part (1890-es evek) KLÖSZ GYÖRGY FELVÉTELE közlekedett. A Társaság ugyanebben az esztendőben 790 851 utast és i 531 861 mázsa súlyú árut szállított, üzleti számadásából pedig kitűnik, hogy összes vagyona 5 099 045 forint volt. A korabeli hajók teljesítményének érzékeltetésére megemlítjük, hogy a Buda —Pozsony közötti szakasz megtételéhez 14 óra 8 percre volt szüksége a Társaság egyik gőzösének. Óriási fejlődés volt ez a lóvontatású hajózás korához képest, amikor még két, egyenként 47 m hosszúságú teherhajó 38 ló erejével, 9 hajósmester és 40 munkás közreműködésével 25 nap alatt tette meg a Pest-Bécs közötti víziutat. A gyarapodó hajópark elhelyezése és a dunai víziutak biztonságossá tétele az 1840-cs évek. második felében nemcsak a Társaság, hanem a főváros számára is növekvő gondot jelentett. F.kkor Széchenyi István — mint a Duna-szabályozás királyi biztosa -— ismét kezdeményezőként lepett föl. Erről tanúskodnak az 1847. december 12-én Buda város tanácsához intézett sorai: „A budapesti dunapartok szabályozása, s különösen a Duna gőzhajózási társaságnak Nádor Ö Fenségéhez nyújtott azon kérelme érdemében, miszerint hajóinak kikötésére a pesti part egy részét átengedni kérte, folyó év és hó 14-ik napján délutáni 4 órakor szabad kir. Pest város házán átelnökletem alatt •jegyes bizottsági ülést tartani szándékozom." Az illésen részt vett budai küldöttek jelentéséből kiderül, hogy ,, . . . a gőzhajózási társaságnak, hajóinak kikötésére, több ezer ölnyi tér a Duna mostani medréből átengedtetni fog." * A Széchenyi által is támogatott Duna Gőzhajózási Társaság méltóképpen teljesítette hivatását. A Népszava munkatársa 1916. június 16-án a vállalat 138 gőzöséről és 861 uszályáról tudósított, amelyek Budapestről kiindulva s oda visszatérve hordozták súlyos terheiket, életet szállítva a parti városok lakóinak. Varga J. János 41