Budapest, 1977. (15. évfolyam)

6. szám június - A címlapon: A Vörösmarty téri kulturális irodaház (Kapocsy György felvétele)

tet létesítünk. A tervidőszakban száz italboltot korszerűsítünk, egy részüket ételbárrá, tejbüfévé, kisvendéglővé ala­kítjuk át. Az éttermek, vendéglők sza­bad kapacitását a gyermekélelmezésben hasznosítjuk; e helyeken meg kell szer­vezni a napközis ellátásban nem része­sülő diákok előfizetéses rendszerű ét­keztetését. — A ruhaipari rekonstrukció nyo­mán számíthatunk arra, hogy az igé­nyeknek megfelelő, korszerű anyagok­ból készült ruházati cikkek lesznek az áruházakban, a szaküzletekben. A dol­lár-keretű import beszerzéseknél az a szempont, hogy a vállalatok megrende­léseiket a nálunk nem termelt, de a vá­sárlók tömegei által igényelt cikkekre korlátozzák. A luxus cikkek importját nem növelhetik. A szocialista relációjú importnál a választék bővítésére, a be­hozott árucikkek folyamatos biztosítá­sára kell törekedni. A demográfiai vál­tozásokat követve, gondoskodni kell a gyermekruházati cikkek megfelelő meny­nyiségéről és választékáról. A vegyes­iparcikkek, a szerelési áruk körében vár­ható az áruellátás javítása. Az ipar a tar­tós fogyasztási cikkekből, pl. automata mosógépből, hűtőgépből licenc vásár­lással segíti elő a növekvő igények ki­elégítését. — Mit jelent, mire terjed ki a technikai fejlesztés a kereskedelemben 1976—80 között? — Mint már említettem, folytatjuk az önkiszolgáló programot, az üzletek kisgépekkel való ellátását, az előrecso­magolás bővítését, a pénztártechnológia korszerűsítését. A gépesítés kiterjesz­tésével megkíméljük, illetve pótol­juk az emberi munkaerőt. A hűtés gépesítése, a szeletelőgépek, a cso­magológépek, az automaták, az árufel­töltést elősegítő gépek, a takarítógépek stb. mind ezt szolgálják. Az üzletháló­zat felszereltségének fokozása, bizton­ságos működtetése érdekében átszer­vezzük és bővítjük a karbantartó rész­legeket. A szállítási korlátozások sürge­tik a szállítás jobb megszervezését, a ka­pacitáshiány szükségessé teszi a gép­kocsi-park fokozott kihasználását. Ki­emelten kell foglalkozni a szállítás gépe­sítésével, s felmérni, mely boltoknál old­ható meg a konténeres szállítás. Az új üzleteknél kötelező a konténerek alkal­mazása és az éjszakai áruszállítás bizto­sítása. A fizikai munkát könnyítő, illetve helyettesítő technikai fejlesztésért a vállalatok a korábbinál nagyobb mérté­kű — 60 százalékos — állami támogatás­ban részesülnek. MUNKAERŐ HIÁNY MIM ABOL1ZAUVA. £1 ADÓDAT, VÉNZTAQOSO KAJ FEL VÉGZÜNK / Székely Tamás felvételei — Hogyan alakul a kereskedelem lét­számhelyzete a tervidőszakban? — Arra kell számítanunk, hogy a munkaerő-ellátottság általában nem ja­vul. A növekvő forgalom és a nagyobb üzlethálózat igényét a jelenlegi létszám nem tudja majd kielégíteni. A 190—200 ezer nr-nyi új üzlethálózat kb. hétezer dolgozó munkába állását igényli. Ezt a munkaerőforrások ismeretében teljes egészében nem tudjuk biztosítani. Az élelmiszerkereskedelemben öt év alatt 10—14 százalékos létszámnövekedés várható. A vendéglátásban — főleg a konyhai dolgozóknál — 2—3 százalé­kos létszámemeléssel számolunk. Az iparcikk-kereskedelemben jobb mun­kaszervezéssel, az önkiszolgálás széle­sítésével, a dolgozók átcsoportosításá­val kell megoldani a többlet-feladatokat. A központi terveknek megfelelően, az alkalmazotti létszámot minden szakmá­ban csökkenteni kell. A vállalatok első­sorban a mostaninál még hatékonyabb munka- és üzemszervezéssel, a munka­erő ésszerűbb foglalkoztatásával, a tech­nikai felszereltség, a vásárlási- és mun­kakörülmények javításával enyhítenek a gondokon. Az élelmiszer-kereskede­lem és a vendéglátóipar vonzerejének növelése érdekében fel kell építeni egy 5—600 személyes munkásszállást. Javí­tani kell a tanulóképzés feltételeit. Mi­előbb meg kell oldani a kereskedelmi dolgozók általános bérrendezését. — S melyek az idei feladatok? — Ebben az évben legfontosabb a tervidőszak fejlesztési programjában szereplő további nagy kereskedelmi építkezések megkezdése, a beruházások megalapozása. A célcsoportos beruhá­zások keretében idén 19 ezer m2 -rel gyarapodik a főváros kereskedelmi há­lózata. A lakótelepeken új élelmiszer­üzleteket, zöldségboltokat, szolgáltató-és vendéglátó helyeket adnak át az év folyamán. Budapest ellátatlan, .illetve kevésbé ellátott részein új ABC-áru­házak és élelmiszerboltok nyílnak: az I., a II. kerületben, a Ferencvárosban és Pesterzsébeten, a XV., a XVII., a XVIII. és a XXII. kerületben — fejezte be a beszélgetést dr. Kovács Gyula. Szabó Gabriella )

Next

/
Thumbnails
Contents