Budapest, 1977. (15. évfolyam)

6. szám június - Eahidy József: Beszélgetés Zara Laszlóval,a FNEB elnökével

Mindnyájunk érdekében Beszélgetés Zara Lászlóval, a FNIB elnökével Hazánkban törvény szabályozza a népi ellenőrzés tevékenységét. A törvényalkotás óta eltelt esztendők bebizonyították a Népi Ellenőrzési Bizottságok hasznosságát, fontosságát. Zara Lászlótól, a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökétől arra kértünk választ, hogy Budapest népi ellenőrei jelenleg milyen munkát folytatnak. - Feladataink világosak, egyértelműek. Ellenőrizzük Budapesten, szükség esetén egy-egy kerületben, hogy miként kerülek megvalósításra a különböző gazdasági, zociális, egészségügyi, kulturális stb. feladatok. A népi ellenőrzés feladata továbbá, hogy segítséget nyújtson az állami és állampolgári fegyelem megszilárdításához, a társadalmi tulajdon védelméhez, a munka szervezettebbé és gazdaságosabbá tételéhez. A magunk eszközeivel mi is küzdünk t korrupció, a felelőtlen, lélektelen ügyntézés, a pazarlás ellen. Lelkiismeretesen teszünk eleget a közérdekű bejelentsek, köz- vagy egyéni panaszok megvizsgáásának is. A népi ellenőrök feladataikat italában vizsgáló csoportokban végzik, ízek a nepi ellenőrzési bizottság megbízása »lapján működnek. Budapesten, a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottságon kívül, 22 kerületi népi ellenőrzési bizottság is mű<odik. - A FNEB — folytatta Zara László —, .zámos olyan országos vizsgálatban is reszt vesz, amelyet a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkaterve tartalmaz. Ezt minden esetben a Minisztertanács hagyja jóvá. A saját munkatervünket viszont a tanácsülés vitatja meg és hagyja jóvá. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a kerületi népi ellenőrzési bizottságok is részt vesznek a fővárosi munkatervben rögzített témák vizsgálatában, de ezen kívül a kerületi tanácsoktól is kapnak természetesen feladatokat. - Mit tudhatnánk meg az idei feladatokról? - A fővárosi népi ellenőrök az idén — többek között — megvizsgálják ,,A nem termelő területeken foglalkoztatott munkaerővel történő gazdálkodást." Közismert tény, hogy sajnos fokozatosan növekedett sok helyen az alkalmazottak száma, ezzel •gyidőben pedig csökkent a fíiikai dolgozóké. Ennek egyik oka a nem kielégítő munkaerőgazdálkodás. Egészen másirányú, de hasonlóan közérdekű téma a fogászati ellátás helyzetének a megvizsgálása. A vizsgalat célja annak megállapítása, hogy a jelenlegi fővárosi fogászati ellátás megfelel-e a szocialista egészségügy követelményeinek. A fogszuvasodás — főleg gyermekkorban — olyan nagyfokú, hogy szinte már népbetegségnek tekinthető. A hiányos és nem egészséges fogazat többféle, jelentősebb megbetegedések kiindulópontja lehet (emésztőrendszeri, káros góchatások a szívre és az ízületekre stb.). A jelentős fejlődés ellenére nem tekinthető megfelelőnek az ellátás színvonala. Vonatkozik ez afogorvosi hálózatra éppúgy, mint az ehhez kapcsolódó laboratóriumi apparátus területi elhelyezkedésére, szervezettségére. Még nem alakult ki a megelőzés alapját képező rendszeres fogászati szűrés. A fogkezelés — különösen a fogpótlás — megengedhetetlenül hosszú időt vesz igénybe. A tényleges és mesterséges hiányállapot miatt széles körű a magángyakorlat. Ezt az arra illetékes szervek nem ellenőrzik megfelelően, s ezért is jelentősek a munkával arányban nem álló jövedelmek. Gyakori a magánpraxis és az állami ellátás összefonódása, az orvosetikát sértő tevékenység. — Munkaprogramunkban szerepel a lábbeli ellátás vizsgálata, amelyre évek óta sok a panasz. A kereskedelem nem rendel mindig megfelelő körültekintéssel, a lakosság keresletéhez igazodva. 1975—76 telén például jelentős mennyiségű női csizma maradt raktáron, és a szezon végén árengedménnyel kellett kiárusítani. Az ipar sem gyárt mindig a kereskedelem igényeinek megfelelően. Gyakori a rossz minőségű lábbelik szállítása, és a figyelmetlen csomagolásból származó panasz is. — Megvizsgálják a budapesti népi ellenőrök a kerületi ingatlankezelő vállalatok átszervezésével kapcsolatos tapasztalatokat is. Sor kerül az állampolgárok által kezdeményezett, úgynevezett nem telepszerű, magánerős lakásépítés helyzetének, állami támogatásának a vizsgálatára is. A negyedik ötéves terv során a fővárosban megépült lakásokból több mint 17 ezer magánerőből valósult meg. Felfigyeltünk arra, hogy a lakásépítés e területén az állam befolyásoló, szabályozó szerepe alig érvényesül, mindezt lakossági bejelentések is alátámasztják. De akad más gond is. Nem kielégítő például az építkezők telekellátása. Hiányos és nem eléggé differenciált a jelenlegi típusterv választék. Az építőközösségek szervezésének nincs gazdája, a korábban ilyen jelleggel működött szervező irodák megszűntek. Lassú és túlzottan bürokratikus az engedélyező hatóságok munkája. A házilagos kivitelezések jelentős részét az állami és szövetkezeti építőiparban foglalkoztatottak illegálisan végzik. Az építtetők kiszolgáltatott helyzetben vannak az építkezések szervezőivel, kivitelezőivel szemben. Számos lehetőség nyílik a társadalmi és az egyéni tulajdon megkárosítására, ugyanakkor a jelentős erőkifejtések ellenére a megépült lakások jórésze nem elégíti ki az építészeti és korszerűségi követelményeket. A tények, az adatok arról tanúskodnak, hogy a fővárosi népi ellenőrök sokrétű munkát végeznek. Tavaly Budapesten 5311 népi ellenőrt tartottak nyilván, közülük 4080 vett részt különböző vizsgálatokban. A legtöbb népi ellenőr a XI. kerületben működik, mégpedig 403, a legkevesebb pedig Budafokon: 100. Az ellenőrzésre fordított munkanapok száma 1976-ban 30 477 volt, vagyis a vizsgálatban résztvevők mindegyikére átlag 7,5 munkanap esett. Az aktív népi ellenőrök közül 1178 nő, 528 pedig a fiatal korosztályhoz tartozik. A társadalom minden rétegének képviselői megtalálhatók a népi ellenőrök között. íme néhány adat: a felsőfokú képzettséggel rendelkezők közül 637 műszaki, 9 mezőgazdász, 600 közgazdász, 174 jogász, 76 orvos és egészségügyi dolgozó, 207 egyéb értelmiségi. A felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők közül az iparból 840, az építésügy területéről 159, a mezőgazdaságból 22, a kereskedelemből 273, a közlekedés, szállítás, hírközlés dolgozói közül 99, az egészségügyiek közül 59, az államigazgatásban dolgozók közül 66 és 921 egyéb foglalkozású segíti önkéntesen, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül a népi ellenőrzés munkáját. Tavaly a főváros népi ellenőrzési bizottságai 205 országos, fővárosi téma- és célvizsgálatban vettek részt. Ebből 66 vizsgálat egy, 84 kettő, 45 három, 10 három —hat hónapig tartott. A vizsgálat befejezése után 458 szervhez juttatták el javaslatukat a hiányosságok felszámolására, s egy kivételével mindenhol elfogadták azt. A kerületi népi ellenőrzési bizottságok ezen kívül saját munkatervük alapján 118 vizsgálatot tartottak, 965 egységben, és ennek eredményeként 42 személy ellen javasolták a szabálysértési eljárás megindítását. A feltárt hiányosságokat a tömegkommunikációs szerveken kívül üzemi gyűléseken, értekezleteken is megtárgyalták az érdekeltek. A fővárosi népi ellenőrzés szerveihez 1314 közérdekű bejelentés érkezett, s abból 135 nem igényelt intézkedést. A többit részben saját hatáskörben vizsgálták ki, részben más szervhez tették át. A népi ellenőri vizsgálatok azt bizonyították, hogy 570 bejelentés megalapozott volt, alapos, de nem orvosolható 93 (pl. lakáskiutalás), a népi ellenőrzés hatáskörébe nem tartozott 49, felvilágosítással, tanácsadással zárult 94 és minden alapot nélkülözött 373. Fahidy József 4