Budapest, 1977. (15. évfolyam)

6. szám június - A címlapon: A Vörösmarty téri kulturális irodaház (Kapocsy György felvétele)

BUDAPEST XV. ÉVF. 6. SZ. 1977 JÚNIUS ÁRA: 10 Ft A szerkesztő bizottság elnöke FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanacs elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Főszerkesztő-helyettes: BÁCSKAI LÁSZLÓ A szerkesztőség címe: 1014 Budapest I., Országház u. 20. Telefon : 351-918 Kiadja: A Lapkiadó Vállalat VII., Lenin krt.9—11 Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBER ! 77.0237 Athenaeum Nyomda, Budapest Felelős vezető SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta Központi Hírlap Iroda Budapest V., József nádor tér 1. sz Telefon: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Index: 25 151 Megjelenik minden hónap eleién. Előfizethető bármely postahivatalnál a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteibe'' és a Posta Kozponti Hírlap Iroda címén. jElőfizetési díj: negyedévre 30,— Ft, félévre 60,— Ft, egy évre 120,— Ft Szerkesztőségi fogadóórák hétfőn 11—13 óráig I., Országház u. 20. csütörtökön 10—13 óráig VII., Lenin krt.9—11. I. 121 Telefon: 228-457 Olvasószolgálat: VIII., Népszínház u. 24. Telefon: 130-022 Főmunkatárs: JÁVOR OTTÓ Rovatvezető: VARGHA BALÁZS Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT gépszerkesztő: SEBŐK MAGDA Szerkesztőségi titkár: WEISZ IMRÉNE A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL: Eahidy József: Beszélgetés Zara Laszlóval, a FNEB elnökével 4 Tamas Ervin: Szentendre 6 Földes Tamás: A népbüfétől az ételbárig . 10 Germanus Gyula: Emlékeim között, otthonomban 16 Konrádyné Gálos Magda dr.: Ady Endre kedvelt pesti tanyái 20 Vargha Balázs: Lesznai Anna virágai 22 Szabadi Judn Lesznai Anna festői ,,Édenkertje" 24 FÓRUM Preisich Gábor: Lakótelepek esztétikája .... 28 Rónai Mihály András: Nem lehetsz polgári demokrata (Vázsonyi Vilmosról) .... 31 H. Boros Vilma: Gimnáziumi éveim a szazad elején 34 Zolnay László: A budai várostörténet régészetének újabb fejezetei ... 38 A címlapon: A Vörösmarty téri kulturális irodaház (Kapocsy György felvétele) J A hátsó boritón: Lesznai Anna: Falu végén (Szelényi Károly reprodukciója) Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA iro; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PAL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit.-prop, osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója, SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke A tővárosi kereskedelmi hálózat fejlesztése Abudapesti kereskedelemben jelentős fejlesztési feladatokat kell megoldani az V. ötéves tervidőszak alatt. A tervekről és ezek teljesítésének reális lehetőségeiről beszélgettünk dr. Kovács Gyulával, a Fővárosi Tanács V. B. Kereskedelmi Főosztályának vezetőjével — Közismertek a főváros üzlethálózatának — főként az élelmiszerkereskedelemnek-— gondjai, a vásárlás problémái. Mi volt a helyzet az V. ötéves terv indulásakor? — Az utóbbi években a hazai termelés és import növekedése nyomán lényegesen javult a lakosság áruellátása. ' De a budapesti kereskedelmi hálózat bővülése, szerkezeti átalakulása, technikai felszereltsége — a különböző intézkedések ellenére — nem tartott lépést ezzel a fejlődéssel. Ilyenformán a vásárlók nem érzékelhetik kellőképpen az árukínálat javulását, hiszen a boltok többsége olyan kicsi, hogy nem tudja bemutatni a teljes választékot. Aránytalan a hálózat területi elhelyezkedése is: a belső kerületek üzletei zsúfoltak, a külső kerületekben pedig kevésbé jól ellátottak. A vásárlás feltételei, a kereskedelmi dolgozók munkakörülményei sem itt, sem ott nem érik el a kívánt szintet. A helyzet javítása érdekében már a IV. ötéves terv idején megkezdtük a korszerű, nagy alapterületű üzletek, áruházak építését. Ennek hatására máris jobb a külső területek élelmiszerkereskedelmi ellátottsága. Az önkiszolgálás kiterjesztésével, a gépesítés fokozásával nagyot léptünk előre az intenzív módszerek alkalmazásában is. — Melyek az V. ötéves tervidőszak kereskedelmi hálózatfejlesztésének legfontosabb célkitűzései7 — Budapest üzlethálózatának fejlesztése kiemelt feladat. Fontos, hogy a lakótelepeken a lakásokkal egyidőben készüljenek el a kereskedelmi létesítmények. Folytatjuk a nagy alapterületű egységek építését, a hálózat szerkezetének átalakulása érdekében. Tovább csökkentjük az egyes kerületek ellátottságában meglevő aránytalanságot. Növeljük a tömegétkeztetést kielégítő vendéglátóipari egységek számát, és jelentősen fejlesztjük a gyermekétkeztetést. Az intenzív fejlesztési módszerek széles körű alkalmazásával fokozzuk a hálózat teljesítőképességét és javítjuk a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeit. Tekintettel az évről évre növekvő idegenforgalomra, új szállodák építését is tervezzük — Részleteiben hogyan valósulnak meg a főbb fejlesztési elképzelések? — A főváros kiskereskedelmi áruforgalma e tervidőszakban is jelentősen emelkedik: folyó áron 42—45 százalékkal, változatlan áron 21—23 százalékkal. Az áruforgalom ilyen mértékű növekedése, a fejlesztési célkitűzések megvalósítása szükségessé teszi 190—220 ezer rrr kiskereskedelmi üzlethálózat megépítését. A hálózatfejlesztési tervnek mintegy a felét az új lakótelepeken kapcsolódó beruházásként valósítjuk meg, hogy megoldjuk a lakók alapvető árucikkekkel történő ellátását. A fejlesztési tervnek kb. egyharmadát teszik ki a korszerű, nagy alapterületű létesítmények, amelyek tovább javítják a hálózat 1