Budapest, 1977. (15. évfolyam)
5. szám május - Gábor Eszter: Az OTI pestújhelyi munkás-kórházának modern személyzeti háza (1936)
Az utcai homlokzat részlete (Siklós Péter reprodukciói) lépcsőházból nyílik 3 db nagyobbigényű kétszobás lakás, a tisztviselők számára." Az altiszti lakások alapterülete megközelítőleg 50 m2 volt, ehhez járult a kb. 6X3 méteres fedett terasz. A lakás előszobája a teraszról nyílott. Az előszobából közvetlenül lehetett megközelíteni csaknem az összes helyiséget: a szobát, a hálófülkét, a konyhát, az ülőkádas fürdőszobát és a W. C.-t is (csupán a kamra nyílt a konyhából). A konyha a kamra és a W. C. ablaka a terasz felé nyílt, a fürdőszobának mesterséges szellőztetése volt. Az utca felé nyílt a két lakóhelyiség: a kb. 20—22 m2 es lakószoba és a kb. 10 m J -es hálófülke, mindkét szoba keskeny oldalán faltól-falig ablak, a fülkében eltolható kétszárnyas, a nagy szobában háromszárnyas. A lakószoba ablakkal szemközti fala érintkezett a konyhával, ennek a falnak két szélső negyedében egyegy beépített szekrény állt, míg középső felében egy ún. „áttálaló" szekrény. Ez beépített edényszekrény, ajtói a konyhába nyílta K, á KOZépSŐ része viszont kétfelé, a konyhába és a szobába is. Ezen az „áttálaló" részen az edényt és az ételt be lehetett adni a konyhából a szobában közvetlenül a nyílás alatt elhelyezett asztalra. Az altiszti lakások annak a rétegnek épültek, mint a városi építkezések egyszobás lakásai, tehát leginkább azokhoz hasonlíthatók. De a városi építkezések keretében épült egyszobás lakások nagyrészt szoba-konyhásaK voltak és jó esetben W. C. járult hozzájuk — itt viszont a valamivel nagyobb alapterület lényegesen differenciáltabb. A lakáson belül a szobák és a mellékhelyiségek terület-aránya a szobák javáratolódottel. Mellékhelyiségből több volt ugyan, mert volt fürdőszoba, de a szobához is járult kiegészítésként hálófülke, amely lehetővé tette, hogy a gyermekek a szülőktől elkülönítve aludjanak. Az átlagoshoz viszonyítva lényeges Emeleti folyosórészlet 30