Budapest, 1977. (15. évfolyam)

4. szám április - Árokszállási Éva: A „Közért" három évtizede

nlsztérium vezetői is megdöb­benve kérdezték a megnyitón: miért kell a budapestiekből bű­nözőket nevelni? Hiszen az al­kalom szüli a tolvajt! Az sem nyugtatta meg a kedélyeket, hogy az elárusítók hada külön­böző bonyolult tükörrendsze­rek segítségével, árgus szemek­kel figyelte a vásárlókat. De hiába nevezték az önki­szolgálást őrültségnek, hiába lett a vicclapoknak is kedvelt témá­ja — a fejlődés megállíthatatlan volt. Még ugyanabban az eszten­dőben az első önkiszolgáló KÖ- A KÖZÉRT vállalat számítógépe ZÉRT-et további három követte. Tíz évvel később 1500 fűszerüz­letből már 859 működött önki­szolgáló rendszerben. Az újítás ellenzőinek is rá kellett jönniük, hogy ez az egyetlen lehetséges módja a kereskedelem korszerű­sítésének. A régi fűszeresek, az „igazi" kereskedők ugyanis ekkorra ki­haltak. Már senki sem kérdezte a vásárlótól, van-e otthon elég cukor, nincs-e fogytán a só? Megszűnt a hagyományos áru­ajánlás, a kínáló szerepét a pol­cok vették át. Persze, az új rend­szer bevezetése sok következ­ménnyel járt. Elsősorban az élel­miszercikkek csomagolásának korszerűsítését vonta maga után. Ekkor jelent meg a dobozolt to­jás, a tisztított, csomagolt zöld-Az üzlet-fotók a IX. Napfény utcai KÖZÉRT-ben készültek Siklós Péter felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents