Budapest, 1977. (15. évfolyam)

3. szám március - Vörös Antal: „A mi kora lelkünk” (Táncsics Mihályról)

Konrádyné Gálos Magda dr. Útikalauzok Pest-Budáról (1800-1820) Hajómalmok Tobold pesti útikalauzából (1803) A testvérvárosok hajdani képét középkori krónikások, reneszánsz historikusok, majd a későbbi történetírók művei idézik elénk. De ez a kép folyton változott: tatárdúlás, török megszállás, árvíz, tűzvész — mind megtette a magáét. Az elemek és háborúk rombolásait követő újjáépítések átalakították a két város arculatát. Az ezernyolcszázas évek Pest-Budájának nevezetességeit, életének mozzanatait már útikalauzok rögzítik pontosan; az elsők ebben a műfajban. 1800-ban hozta haza első feleségét, Alexandra Pavlovnát, a szép cárleányt József nádor. Erre az alkalomra országszerte megjavították az utakat. A magyarság színe-java Budára tódult. Virág Benedek háromrészes üdvözlő költeményének egyik sora így szó't: „Vigadva vigadgy édes Anyánk, Haza!" Ezt meg is fogadták. Bál bált követett az Országház dísztermében, meg a Palotában. Bemutatták a magyar táncokat, nagyrészt a polgári meghívottak, mert a főurak a nemzeti táncokat nem tudták járni... A zene legnagyobb mesterei koncerteztek: Haydn Teremtés című oratóriumát vezényelte, Beethoven a Várszínházban adott hangversenyt. Pesten is sokféle szórakozást teremtettek az ifjú párnak. Az Orczy kert tavában hatvanfontos halat fogott József nádor. Nyáron pedig kiköltöztek a Margitszigetre. A magyar fővárosban zajló életnek nagy visszhangja támadt a sajtóban. A társasági hírek, a megjavított utak, a színvonalassá fejlődött vendéglátóipar, az országról könyveikben kedvező képet festő külföldi utazók véleménye, Görög Demeter Magyar Atlaszának megjelenése — mindez együtt sok hazai és külföldi látogatót vonzott Pest-Budára. A fellendült idegenforgalom szükségessé tette útikalauzok szerkesztését. Ezek az első, úttörő könyvecskék különböző módon és formában oldják meg feladatukat. Az egyik az 1803. évi utcajegyzékhez utólag függelékként készült útmutató (Ráth, 1804). Ugyanabban az évben egy másik mű csak Pest városának kalauzát tartalmazza (Tobold). A Pest-Budai kalendáriumhoz a két város nevezetességeil és életét részletező kalauz csatlakozik (Rosier, 1809). Az első próbálkozásokat a két évtized folyamán számos könyv követi. Tartalmukat egybevetve, összegezhetjük: milyen nevezetes látnivalók voltak és milyen élet folyt a 19. század elején Pest-Budán? Buda, a nagymúltú főváros még kormányzati központ, így a jelentősebb épületek egy része hivatal. A várnegyedet a Palota uralja. Bejárata a Dísz térről nyílik. Berendezése pompás. Lovaglóiskola és hatalmas kert csatlakozik hozzá. A Dísz teret főúri paloták övezik; a legszebb a Batthyányaké. A katonai épületek közül figyelemreméltó a III. Károly építtette budavári fegyvertár (Zeughaus), művészi homlokzata miatt. Közelében Sándor gróf palotája említhető, értékes berendezése és a kertje miatt, ahonnan a Duna felé szép kilátás nyílik Pestre. A Városházával szemben áll a Nagyboldogasszonyról elnevezett budavári főtemplom, amit még az Árpád-házi királyok kezdtek építeni. Minden kalauzban szerepel a vízivárosi Szt. Anna templom és a 16. századi kéményseprő kápolnából lett Krisztinavárosi templom is. Nyilvános könyvtár, de még könyvkeres-35