Budapest, 1977. (15. évfolyam)
3. szám március - Vörös Antal: „A mi kora lelkünk” (Táncsics Mihályról)
József nádor Gellérthegyi barlanglakás (Fischer J. vízfestménye, 1820 k.) Hattyúk tava az Orczy kertben (Tobold útikalauzából, 1803^ A Kemnitzer-ház (Tobold pesti útikalauzából, 1803) kedő sincs ez időben Budán. De az Egyetemi Nyomdát itthagyták, amikor a Tudományegyetem átköltözött Pestre. Híresek a Palota képei, de nincsenek galériaszerűen elrendezve, és ritka a bebocsátás. Megtekinthető Brunswick József gróf képgyűjteménye, s még néhány természettudományi és numizmatikai magángyűjtemény. A Várszínházban a pesti német társulat játszik, hetente háromszor. Az írók közül Verseghy Ferenc és Virág Benedek lakik Budán; irodalmi összejövetelek csak a folyó túlpartján vannak. A magánélet csendes, vidékies. Farsangban a főrangúak a nádornál, a Brunswick vagy a Sándor palotában szórakoznak, az Országház termeiben rendezett álarcosbálokra a hivatalnokcsaládok fiataljai járnak, míg az egyszerűbb polgárok a Sashegyen termett híres budai vörösbor mellett üldögélnek, odahaza. A Fortuna — ez a legjobb fogadó — kávéházába, játéktermébe sokféle társadalmi rétegből gyűlnek össze a vendégek. Budán a kereskedelem igen gyér — a pesti vásárokra járnak át jelentősebb üzleteket kötni —, bolt is kevés van; Pesten nagyobb a választék. Budán csak a kádárok hagyományos őszi hordóvására népes, és a hetipiacok gazdagok, különösen gyümölcsben. Sok gyógyfürdővel büszkélkedhet a város, ezeket még a törökök építették. A legelegánsabb a Császár-fürdő. A Rácz-fürdőt már Mátyás király is használta: fedett folyosót építtetett odáig palotájából. A szegényebb nép a Sáros-fürdőt keresi fel, a Gellérthegy alján. A hegy oldalában sok a barlang, némelyiket borospincének használják. A hegy tetejére helyezték át a Várból a Csillagdát. Ez az új épület 25 láb magas és kitűnőek a messzelátói. 1815-ben innen figyelte József nádor a napfogyatkozást. A babonás nép hátborzongató történeteket mesél a Luca napján seprűnyélen idelovagló boszorkányokról. Húsvéthétfőn viszont igen vidám a hangulat, nagy mulatságot rendeznek a hegven, van zene, tánc, mézeskalácsos bódékat állítanak föl, frissítőket árulnak. A Bomba — a mai Batthyány térről, a Fehér Kereszt fogadótól indul a bécsi postakocsi. Útja Óbudán, a Fő téren álló gyönyörű Zichy palota előtt visz el. Az útikalauzok büszkén írnak az új hajóhídról. Sok utazó szerint ez a híd páratlan Európában. Közepén védszentje, Nepomuki Szt. János aranyozott szobra áll. Szerkezete ügyes, pár perc alatt szétnyitható, ha hajó közeledik. Csak a legnagyobb télben, amikor jégtáblák veszélyeztetik, kell szétbontani. A hídvám kocsik számára 12, gyalogosoknak 4 krajcár. Nemesember, katona nem fizet. A szép kilátást az ódon Budára és a fejlődő Pestre ugyanúgy ecsetelik az útikalauzok, akárcsak Garav János költeménye: Érdekes, ékes kép! mely a komoly őszhajú hajdant 5 a víg arcú jelent vásznadon egybeszövöd, ott fejedelmi Budát, a polgár Pestet emitten . . . Festői látványt nyújt a Dunán a hajómalmok sora is. János nap estéjén pedig kis papírhajókba helyezett gyertyákat eregetnek le a vízen a halászok, fényük villog, mint megannyi jánosbogárka. * A hajóhídon Pestre érve, először a Kemnitzer házat pillantja meg a városnéző. Az épület földszintjét „Európa legszebb kávéháza" foglalja el. Falait márvány burkolja, velencei csillárai, tükrei ragyognak. Boltozatos nagytermét különleges állóóra díszíti. Három kistermében, pazarul terített asztaloknál, étkezni i. lehet. Játékszobáiban öt biliárd van. Nagy itt a forgalom, a vendégek között bárótól a kofáig minden társadalmi réteg képviselői megtalálhatók. (Később a kávéház helyén nyílik meg az Angol Királynő szálloda.) A városban sok a kávéház, a legtöbb cigányzenével, játéktermeivel is vonzza a közönséget. Minden jobb fogadónak — mint pl. a Hétválasztó, Magyar Király, Vadászkürt — szintén van kávéháza. Pest egyre nagyvárosiasabb. Esténként 714 laterna világít. A forgalmat társaskocsik bonyolítják le, és a 113 fiáker. Az évi „sokadalom" (országos vásár) idején zsúfolt a város. Pest az ország kereskedelmi központja. Legválasztékosabb üzletei a Váci, a Kígyó és a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcában vannak. Divatárut kínálnak „A három gráciához", „A szép magyar hölgyhöz" cégérű boltok (már 4 hazai selyemgyár áruit is!). Csalogatók az ezüstművesek, a virágüzletek kirakatai. Sok külföldi lerakat is van: kapható bécsi Ibútor, bécsi porcelán, angol kőedény. A műkereskedők és zeneműkereskedők raktára is gazdag. A kis belvárosi utcákban kiváló iparosok — a hímzőtől a barométerkészítőig, cukrásztól a makarónisig — árulják saját készítményeiket. Remekbeszabott ma-