Budapest, 1977. (15. évfolyam)

3. szám március - A címlapon: A Nagyvárad téri metróállomás (Domonkos Endre felvétele)

hetőségeivel összehangolt fejlesztése, a lakosság életszínvonalának emelése, az életkörülmények fővároson belüli eltéréseinek közelítése. A terv a dinamikus előrehaladás érdekében a mennyiségi mellett a minőségi célokat helyezi előtérbe. Budapest Főváros Tanácsa mint a városterület gazdája, a várospolitikai, társadalmi, gazdasági fejlesztési célokat már a tervkészítés időszakában széles körűen koordinálta. A terv kidolgozásához 12 minisztérium és irányító főhatóság, valamint a kerületi tanácsok tájékoztatásán kívül 1600 vállalat, szövetkezet, intézmény egymilliónál több adatot szolgáltatott. Az ötéves területi tervnek érvényre kell juttatnia a főváros fejlődését hosszú távon körvonalazó általános rendezési terv időarányos területfejlesztési feladatait is. Igy kapcsolódnak össze és kerülnek összhangba a városépítés és városgazdálkodás kérdései, a területi munkamegosztás formái, s a gazdaságos fejlesztés lehetőségei. Budapest 525 km2

-es területének 2/3-a jut a város pesti, 1 /3 része pedig a budai oldalára. Az eltérő, változatos domborzat folytán a ténylegesen beépített, illetve az erre kijelölt terület az összterületnek csak 37, a belterületnek 55 százaléka. A sűrűn beépült városmagot vegyes (ipari, lakó) jellegű, lazán beépült, nagykiterjedésű gyűrű veszi körül. Ennek közművesítése, gyorsabb ütemű városiasodása alapvetően a lakásépítés függvénye. Ugyanakkor a belső városmag 36 km2

területén — a város területének 7 százalékán — tömörül a lakosság mintegy 30 százaléka. A beépítettség magas fokú az új városrészekben is. A Belvárost övező területek nagy részére viszont a műhelyekkel, üzemekkel tűzdelt, rendezetlen épületmagasság, a peremkerületek régi épületállományára pedig a kistelkes, családiházas beépítés a jellemző. A IV. ötéves tervidőszakban, a város szerkezeti átalakulása során Óbudán, Újpalotán és Kőbánya-Újhegyen lényegesen megváltozott e területrészek jellege. A városrekonstrukcióval változás indult meg Újpesten és Kispesten is. Folytatódott e folyamat a XI. kerületben: Kelenföldön és a Fehérvári út környékén. Az V. ötéves tervidőszakban a folyamatban levő komplex lakásépítkezéseken kívül a Békási síkságon épülő 12 ezer lakásos városrész alkotja Budapest legjelentősebb új — nagyvárosi jellegű — településrészét. A XIII. kerületben pedig az Újlipótváros, a Szegedi út—Országbíró út és a Gyöngyösi út környéke fejlődik nagyobb mértékben. A város szerkezetében lényeges, nagyvárosias változást jelent Pestlőrincen az állami lakótelep, Csepelen a városközpont IV. üteme, a Királymajor, a Szabadság-Erdősor úti lakásépítés, Pesterzsébeten és Rákoskeresztúron a városközpontok, Budafokon pedig a Suppán-kert kiépítése. A lakásépítkezések nyomán az elavult városrészeket fokozatosan felváltják a modern lakónegyedek. Az egyközpontú városszerkezet többközpontúvá alakul. Távlatban hat városrészközpont létesítésére kerül sor. Ezek megépült és az V. ötéves időszakban, vagy későbbre tervezett fontosabb létesítményei a következők: Városrészközpont Elkészült ... I Tervezett (épülő) főbb létesítmények 1. Észak-Budán Óbudai Áruház irodaház, szálló, tanácsház, tömegszervezeti székház, művelődési központ, mozi 2. Közép-Budán (Moszkva tér) metróállomás, Bányaterv székház, KGM irodaház ABC iparcikk áruház, vendéglátó kombinát, Volán pu., posta, piac 3. Dél-Budán (Móricz Zsigmond körtér) Skála Áruház, Oktatási igazgatóság kétszintes forgalmi csomópont, metróállomás, MTA kut. intézet, piac, üzletsor 4. Észak-Pesten (Újpest) IBUSZ irodaház, fürdő, piac kultúrközpont S. Örs vezér téren (Zugló) áruház irodaházak, orvosi rendelő, gyógyszertár, bevásárló közp., EVG Tájék. Közp. 6. Dél-Pesten (Kispest) a lakásépítéssel párhuzamosan alakul ki A városrészközpontok mellett fokozatosan kiépülnek a kerületi központok is. Budán — az I. kerületben a Batthyány tér rendezése befejeződött, a bevásárló csarnok, az OVH székház és egyéb irodaházak a IV. ötéves tervben megépültek; — a XII. kerületben folytatódott a Déli pu. végleges kialakítása. Elkészült a Fogaskerekű vasút rekonstrukciója, épül a postaközpont, és várhatóan szálloda, áruház is létesül; — a XXII. kerületben a mozi megépült, a budafoki rekonstrukció folytatódik, a jelentősebb változás a metró kiépítésének függvénye. A budai hegyvidék egy részének városképi jellegét megváltoztatta az — építészetileg vitatott — intenzív beépítés. A budai városképet kedvezően formálta a Várnegyed műemléki helyreállítása, a foghíjak beépítése. A Várpalotában elkészült a Nemzeti Galéria, a Munkásmozgalmi Múzeum és a Történeti Múzéum. Megépült a Hilton szálló. A várhelyreállítás folytatódik, a Várszínház is megépül. Sor kerül az óbudai ún. „műemlék rezervátum" kialakítására is. Pesten — a X. kerületben folytatódik a kőbányai kerületi központ rekonstrukciója. Megépült, illetve részben építés alatt áll a Művelődési Ház, a mozi, a pártház, az ABC-áruház, szolgáltató- és üzletház is létesül; — a XIII. kerület központja a Váci út— Róbert K. körút kereszteződésénél alakul ki. Elkészült a SZOT-épület. 1980-ig a pártház, a posta és az üzletház; a Népszabadság nyomdabázisa ugyancsak megépül. A Dunaparton létesül — a tervek szerint — a KISZ KB székháza is; — a XIV. kerületben az Örs vezér téri városrészközpont a kerületi központ funkcióját is ellátja; — a XV. kerület központjának tervezése 1977-ben kezdődik; — a XVI. kerület központjában orvosi rendelő, ABC-áruház és több üzlet létesül; — a XVII. kerület SZTK rendelőintézettel, tanácsházzal, bevásárló központtal gyarapodik; — a XVIII. kerület központja az állami lakótelep megépítését követően, a VI. ötéves terv során alakulhat ki; — a XX. kerület központjában (Pesterzsébeten) az üzletek, szolgáltatóházak kialakítása az V. ötéves tervidőszakban felgyorsul; — a XXI. kerületben — Csepel központjában — a IV. ötéves tervidőszakban áruház létesült, és három ABC-áruház csatlakozott a kerületi központ megépült létesítményeihez. Az V. ötéves tervben az áruházat bővítik. A pesti belső kerületek közül a VI., a VII., a VIII. és a IX. kerületek központjai külön nem alakultak ki, mert Budapest főközpontjának vonzáskörzetéhez tartoznak. A Józsefvároson kívül a Belváros rekonstrukciója is folytatódik. Ez utóbbiban a közúti létesítmények (aluljárók) mellett meggyorsul az új üzletközpont kialakítása a Váci utca és a Petőfi S. utca menti részeken. A belső és külső kerületek települési színvonalbeli különbségei tovább mérséklődnek. Az újpesti és a kispesti elavult városrészek felszámolásával az új, nagyvárosias lakónegyedekhez korszerű közművi és közintézményi hálózat csatlakozik. Az új lakónegyedek által nem érintett — főként a falusias, vagy kisvárosias beépítettségű — területeken viszont az urbanizációs szint 1980-ig számottevően nem változik. A népesség száma és területi megoszlása Budapest lakónépessége az V. ötéves tervidőszakban az eddigieknél is mérsékeltebben, megközelítően 40 ezer fővel — 1,9 százalékkal — növekedik, és 1980 végére előreláthatóan 2110 ezres szintet ér el. Az állandó népesség is meghaladja a 2 milliót, a nappali népesség pedig 2,4 millió körül alakul. A népesség gyarapodásában 10— 12 százalékra nő a természetes szaporulat részesedése. A vándorlási nyereség viszont 30 százalékkal visszaesik. De Budapest így is megtartja az ország teljes népességéből a 19,5 százalékos arányát; a városi népességből való részesedése viszont mérséklődik: 36 százalék lesz. A lakosság városon belüli megoszlása — az új városnegyedek kiépülésével — területileg kiegyenlítettebbé válik. A belső kerületek lakossága mindjobban csökken. Közülük 1971—1975 között, az V—IX. kerületeké 11 százalékkal esett vissza, míg a külső kerületeké közel 8 százalékkal emelkedett. Hasonló mértékben nőtt a budai kerületek lakossága is. E tendenciák jellemzőek az V. ötéves tervidőszakra is. 4