Budapest, 1976. (14. évfolyam)

2. szám február - Konrádyné Gálos Magda dr.: A „Newyork”

Az első világháborút követő hónapokban, években új erőre kapott és minden korábbinál élénkebbé vált az eszperantisták nemzetközi mozgalma. Az emberiség haladó erőinek az a törekvése, hogy az átélt katasztrófát ne követhesse több, előtérbe helyezett minden, a népek közötti jobb megértés eszközéül ígérkező tevékenységet. Az eszperantó híveinek azonban nemcsak száma, hanem megosztottsága is nőtt. Azóta, hogy a századfordulót követő években a polgári és munkás eszperantisták békésen együttműködtek a világmozgalom sikeréért, szocialista forradalom győzött Oroszországban, és forradalmi hullám söpört végig Európán. A munkásság fölismerte, kik idézték elő a háborút, és a munkás kultúrmozgalomban is erősödött a kommunisták befolyása. Igy volt ez Magyarországon és Európa számos más országában. Bekövetkezett a szakítás a semleges eszperantó polgári hirdetői és azok között, akik a nyelvet a munkásság internacionalista együttműködésének szolgálatába állították. A Tanácsköztársaság leverését követő ellenforradalmi terror súlyos veszteségeket okozott a munkás-kultúrmozgalomban is. Robicsek Pál hónapokig bújkált a fővárosban, mígnem 1920 tavaszán sikerült Csehszlovákiába menekülnie. Rajczi Rezsőt 1919 szeptemberében letartóztatták és bebörtönözték; az átélt hányattatások annyira felőrölték egészségét, hogy röviddel szabadulása után, 1920 elején meghalt. Mindketten a MEME alapítói, a proletárállam vezető tisztségviselői voltak. Ok építették a munkások eszperantó mozgalmát olyan szilárd alapokra, hogy annak volt ereje gyorsan ismét talpraállni. A szervezeti élet kibontakozása Már szeptember elején megindult az élet a nyomdászok VIII. Bérkocsis u. 1. sz. alatti klubjában, és novemberben két tanfolyamon tartottak nyelvoktatást Sturm János egyesületi titkár vezetésével. Vidéken Szeged eszperantistái voltak a legmozgékonyabbak: a francia megszállás alatt álló város munkásotthonában október 5-én propagandagyűlést tartottak, amelyet az eszperantó lelkes pártfogója, Juhász Gyula költő nyitott meg. Rátkai Árpád tanulmányából tudjuk, hogy 22-én mintegy 160 taggal megalakult a munkás eszperantisták helyi csoportja, és hamarosan hat tanfolyamon kétszáz résztvevő kezdett tanulni. A város helyzete nem tette lehetővé, hogy az anyaegyesülettel kapcsolatot tartsanak, s így átmenetileg a Munkás Eszperantó Egyesület nevet választották. 1920. február 29-én rendkívüli közgyűlést tartottak, amely a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesülete (MEME) újjászervezését tűzte ki céljául. Az elszigeteltség leküzdésére, a külföldi kapcsolatok megteremtésére és az információk gyűjtésére Munkás Eszperantó Szolgálat létesült. (A kölcsönös tájékozódás eredménye volt nem egy a magyar proletariátus javára külföldön szervezett nyomorenyhítő és gyermekvédő akció.) Megalakult a ferencvárosi II. számú csoport is, ez mindvégig a MEME egyik legjelentősebb, legharcosabb egysége volt. Már első vezetőségében a kommunista mozgalom későbbi harcosainak nevét találjuk. A tisztikar tagjai: Tóth György alelnök, Batta Teréz titkár, Tornán János pénztáros, Batta József és Hámán Kató. Két tanfolyamot indítottak, majd szeptemberben — először az egyesület történetében — szerény, de látogatott propagandakiállítást rendeztek. 1920 végén a csoportnak már 114 tagja volt. A harmadik csoport augusztusban alakult meg Kispesten. Az év második felében számos új eszperantista-jelölt kapcsolódott be a tanfolyamok munkájába az egyesület központjában, a Vasmunkásotthonban, a famunkások és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetében. Ez utóbbi tanfolyamot Hámán Kató szervezte. 1921-ben a MEME tevékenysége szélesedett. Februárban megalakult budapesti IV. számú vasas-csoportja, a vecsési V. számú csoport, majd októberben a VI. számú, a Kőbányai Munkásotthonban. Blau Zoltán -Láng Péter Eszperantista Munkásegyesület Magyarországon II. (1019-1934) Kommunista eszperantisták kirándulása 1927-ben (A kép jobboldalán Fürst Sándor, a baloldalon, felül — kendőben — Szerémi Borbála) A munkás eszperantists világszövetség (SAT) kiadványa a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 10. évfordulójára Magyarnyelvű propaganda füzet fedőlapja (1923) 38 SAS SCHULLER BÉLA • A MUNKÁSSÁG ÉS AZ ESZPERANTÚ ELŐSZÓT IRT: HERZ LEÓ .MAGYAR ESZPERANTISTA MUNKÁSOK EGYESÜLETE " KIAOÓBIZOT7S ÁGÁNAK KIADÁSA BUDAPEST, 1923 • A X V. I'SZA V A KftX V VKKKKSK KIMÍN