Budapest, 1976. (14. évfolyam)

2. szám február - Fekete Gábor: Szeged

•SÍIMÉI A Biológiai Intézet Új-Szegeden Tarjánvárosi házak Az Új-szegedi sportcsarnok szemben. A város tudományos intézményei, egyetemei, operája, a két világháború közötti rangos irodalma és irodalompártoló szellemi közvéleménye olyan alap volt, amire a szocialista kultúra és tudomány építhetett. A város lakója volt rövidebbhosszabb ideig Juhász Gyula, Móra Ferenc, Mikszáth Kálmán, Tömörkény István, Babits Mihály, Balázs Béla, József Attila, Radnóti Miklós, Veres Péter, Illyés Gyula, Szentgyörgyi Albert és a magyar szellemi élet sok-sok kiválósága. De Szegednek mindig meg kellett küzdenie azokkal, akik valamilyen szélsőséges szellemi arculatba kívánták skatulyázni. Szeged szellemi életét ma az jellemzi, hogy nagyon sok csatornán keresztül kapcsolódik az ország tudományos és kulturális vérkeringésébe. Ám sok a panasz is: mert nincs elég pénz az egyetem fejlesztésére, mert rozzant a színház, mert a megyeszékhelyek között 194S óta csak Szegeden nem épült könyvtár, s ami van, az is egy épületben működik a múzeummal és így tovább. Csakhát e vonatkozásban is meggyőzőbbek a fejlesztés példái. Végtére is az Akadémia újszegedi biológiai központja, amely háromszázmillió forintos költséggel épült fel alig két esztendeje, nemcsak az országnak, hanem a nemzetközi tudományos életnek is nagy nyeresége; a Dóm tér közelében építendő könyvtárpalota, az orvostudományi egyetem klinikai hálózatának gyarapítása, a hírneves füvészkert bővítése, az új kamaraszínház és stúdiószínház, s még egy tucatnyi intézmény a Tisza-parti város szellemi pezsgésének biztosítanak szabad utat. Igaz viszont, hogy igt > gyér a művelődési otthonok hálózata Nagy-Szegeden: feleannyi van belőlük, mint a hasonló varosokban. 1973-ban azonban a tanács kezelésébe kerültek a KISZ által fenntartott művelődési intézmények, s nyomban megszületett a döntést a vidám parkot, az újszegedi szabadtéri színpadot és egy közeli művelődési otthont teljes egészében a fiatalok művelődésének, szórakozásának szolgálatába állítják. S bár volt ugyan tizenhárom mozija a városnak, korszerűnek ezekből csak kettő számított. Ezért nyomban felvették a tervek közé egy szabadtéri és egy zart filmszínház építését. Művésztelep létrehozására már nem futotta, helyette a város művészeti szakközépiskolájában művésztábort szerveztek, ahova rendszeresen hívnak meg külföldi vendégeket. Szeged kulturális életének egyik uralkodó eleme, egyszersmind országos jelentőségű eseménye az ünnepi hetek, a szabadtéri játékok. Az idén nyáron már tizennyolcadszor rendezik meg. A kulturális eseménysorozat méltatására nem térünk ki, arról azonban szólni kell, hogy milyen a hatása a városra. Az ünnepi hetek és az annak keretében megrendezett félszáznyi ipari, gazdasági, tudományos, szórakoztató és sportrendezvénynek rendszeresen félmilliós hazai és külföldi vendégsereg a tanúja. Az elözönlött Szegeden a programok évről évre működésbe hozzák az ellátó-szolgáltató gépezetet; a turisták tömegével a város egymaga nem is bírna. Az autósoknak Hódmezővásárhely, Makó, Szentes szállodái is a segítségére sietnek. Szerencse, hogy Szeged iskolaváros is; a kollégiumok is megtelnek a vendégekkel. Nem szólva arról, hogy nyaranta sok, idegen nyelveket ismerő diák szegődik el idegenvezetőnek vagy éppen éttermi felszolgálónak. Az ünnepi heteken az ország figyelme Szegedre irányul. A város igyekszik kitenni magáért: felmutatja anyagi és szellemi kincseit. Nem lenne mivel dicsekednie, ha nem rendelkezne az igazi ünnepek fedezetével: a szűkebb hétköznapokon vt-gzett munkával. 11