Budapest, 1976. (14. évfolyam)

12. szám december - Kutas István — Dr. Dortsák György: Fővárosunk köztisztasága 1867—1945 között

>1 vábbra is a versenytárgyalások útján kijelölt magánvállalkozók végezték, míg az utcák tisztítása házi kezelésben a kerületi elöljáróságok feladata volt. A házi kezelés és a decentralizálás a kezdeti elgondolások szerint nem csupán a közterületek tisztogatását, hanem az összegyűjtött szemét elszállítását is magában foglalta volna. Ennek megfelelően az 1874. évi április hó 23-i közgyűlési határozattal átadták a szeméthordás jogát és kötelességét a kerületi elöljáróságoknak, s egyúttal az ezzel kapcsolatos haszonbérletek megszüntetését is elrendelik. A következő évben, 1875-ben, a 832. sz. közgyűlési határozatból viszont kitűnik, hogy a szemétkihordás házi kezelésbe vétele nem vált be, ezért — már egy év elteltével — visszatértek a bérbeadás gyakorlatára. Fővárosunk vezetősége a köztisztaság kezelésének ügyében állandóan kereste s kutatta a legjobb, legcélszerűbb megoldást. Igy merült fel a köztisztasági szolgáltatások központosításának első gondolata. A köztisztaságnak új, központosított rendszerű kezelését s annak a tűzoltó főparancsnok alá rendelését a Tanács már 1881. évi március hó 9-én javasolta, s. azt az 1883. évi 835. sz. közgyűlési határozat végleges formába öntötte. Még a javaslatok tárgyalása során szükségesnek tartották lerögzíteni, hogy: ,,a köztisztasági ügy jelenlegi állapota, sem a főváros állásának, sem a nagyközönség igényeinek meg nem felel, másrészről pedig a külföldi nagyobb városokban szerzett azon tapasztalat, hogy a köztisztasági ügy kezelésénél a kívánt eredményt csakis megfelelő tisztítógépek alkalmazásával érhetni el, elodázhatatlanul szükségessé tevék, hogy a köztisztaság ügye fővárosunkban is gyökeresen reformáltassék". A tervezet kb. „300 fős munkabíró egyénekből álló úttisztító csapat" felállítását indítványozta, amelyet tisztítógépekkel, valamint fogatokkal egészítettek ki. Ez az új utcatisztítási rendszer 1885-ben lépett életbe. Az ehhez szükséges utcaseprő gépeket a főváros a berlini Eckert cégtől szerezte be. Abban az időben egyébként Budapest tisztítási kötelezettség alá eső közterületének csak felerésze volt kikövezve. Az új rendszer már az első évben eredményesebbnek bizonyult az előzőnél. Erre mutat a polgármester 1886. II. félévi beszámolójában tett azon kijelentése, hogy az új rendszer bevált, és azt kiterjesztik az V. és VI. kerület egészére, valamint a kerületeket határoló Váczi, Károly krt., Andrássy és Kerepesi utak és végül a Múzeum és Vámház körutakra. Hozzátette, hogy kétévi próbaüzemeltetés után döntenek az új utcatisztítási rendszernek az egész Budapestre való kiterjesztéséről. Ennek kidolgozására 1887-ben a városi mérnöki hivatal kapott megbízást. Meg kell jegyezni, hogy a főváros növekedése, a népsűrűség kiszámíthatatlan változása megnehezítette a távlati tervezést, a szükséges köztisztasági intézkedések megtételére is csupán a város fejlődésével, a meggyorsult urbanizációval párhuzamosan, — és nem ezt megelőzően — kerülhetett sor. Budapest állandóan figyelte és nyomon követte a bécsi fejlődést. A Bauzetung für Ungarn című németnyelvű napilap az osztrák és német szaksajtóból átvett és eredeti cikkeivel jelentős mértékben segített abban, hogy Budapest fejlődése a nyugateurópai nagyvárosokkal lépést tudott tartani. A lapnak „Communale Zeitung" c. melléklete pedig számos köztisztasági tárgyú közleményt tartalmazott. Az új rendszer — se keretben a tűzoltó főparancsnok irányítása — ha később nem is vált véglegessé, de beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az utcákat fekvésük és fontosságuk szerint naponként vagy kétnaponként, a külső kerületekben pedig heti egy vagy két alkalommal tisztították. A köztisztaság ellenőrzése, — ahogy jelenleg is — a városi hatóságok feladata volt, de abban a rendőrség egyenrangú szerephez jutott. Az 1872. évi XXXVI. tc-ben jelzett fővárosi rendőrséget 1881. július 1-én az 1881. évi XXI. tc. alapján állították fel. A fővárosi rendőrség közvetlenül a belügyminiszter rendelkezése alatt állott, s fenntartásához a főváros megfelelő részarányban járult hozzá. Hatásköre a köztisztasági szabálysértések felderítésére, feljelentésére és ellenőrzésére is kiterjedt. 1895-ben pl. a rendőrség 4996 esetben indított eljárást köztisztaság elleni kihágás miatt. Sajnos még a 80-as, 90-es években is évenként visszatérő járványokkal kellett számolni, ha nem is mindig hazánk területén, hanem a szomszédos országokban. Ilyenkor a megelőző intézkedéseknek egész sora látott Lovas szemétgyűjtő (1900) Lóvontatású hóeke (1900—1935) Lovas locsolókocsi (1900—1925)