Budapest, 1976. (14. évfolyam)
12. szám december - Kutas István — Dr. Dortsák György: Fővárosunk köztisztasága 1867—1945 között
Kutas István-Dr. Dortsák György Fővárosunk köztisztasága 1867 és 1945 között Előző cikkünkben (Buda és Pest köztisztasága 1830 és 1867 között) vázoltuk azt a korszakot, melynek célja a köztisztasági állapotok rendezése volt. Az első szabályrendelet még csak néhány tilalmat és előírást tartalmazott. Rövidesen bebizonyosodott, hogy a jogi szabályozás — a tilalmak és előírások — önmagukban semmit sem érnek, ha nem gondoskodnak a keletkező hulladék rendszeres, szervezett eltávolításáról, a járdák és utak takarításáról. A legkézenfekvőbb megoldásnak tűnik, hogy erre magánvállalkozónak adjanak engedélyt, az úttisztítás már akkor is lenézett munkáját pedig rabokkal végeztetik. Ezért a 60-as évek végén újabb rendelet jelent meg. E rendelkezés — Pest város közgyűlése által 33.491. sz. alatt hozott és a Városi Tanács (Stadtmagistrat) aláírásával 1868. január 15-én kibocsátott Hatósági Szabályok (Behördliche Statuten) — nagyjából az előzőekhez hasonlóan szabályozta a háziszemét eltakarítást, elfuvarozását, kitérve a közterületek tisztántartására, de új elemeket is tartalmazott. Kiemelendő, hogy megtorlásul nemcsak pénzbírságot, illetve behajthatatlanság esetén elzárást állapít meg, hanem azt is kimondja, hogy a szabálytalanságok következtében felmerült „tisztátalanságokat" az azt okozók költségén takarítják el. E hatósági szabályok egyébként röviddel később átdolgozva „Köztisztasági és közegészségügyi szabvány" néven váltak ismertté. Ez idő tájt Pest és Buda a szabad királyi városok kiváltságait élvezték, — az utóbbi ezenfelül Lipót 1703-ban kiadott kiváltságlevele értelmében még az ország fővárosa címét is viselte, — míg Óbuda mezővárosi jelleggel volt felruházva. Ezek szerint a helyi jellegű közügyeket a városok saját hatáskörükben szabályozták. A es. kir. helytartósági szabályrendeletek természetszerűleg mind a három városra vonatkoztak. Választóvonal volt az 1872. évi XXXVI. tc. alapján Buda, Pest és Óbuda 1873. évben történt egyesítése. Ám a főváros egészére kiterjedő, korszerűbb elveket valló Köztisztasági Szabályrendelet csupán 1879. IV. 3-án jelent meg, és a következő hónap — azaz május hó 1-én lépett hatályba. Ez a szabályrendelet nagyjából követte a város hatalmas arányú fejlődését, s ezzel hozzájárult a köztisztasági viszonyok javításához. A szemétfuvarozásokat 1879-ig, sőt ezen túl to-Lóvontatású seprőgép (1895—1900) Az első villamos meghajtású útmosógép (1910—12)