Budapest, 1976. (14. évfolyam)

12. szám december - Gábor István: A régi Redoute épülete

Ezt a búcsúhangversenyt, akárcsak a korábbi, január 2-it, a Pest-Budai Hangász Egyesület javára adta Liszt, amint erről az itt következő alapítólevele is tanúskodik. íme a levél: „Alapítvány a' pestbudai hangászegyesület részére. Alólirott méltó tekintetbe vévén hazámfiainak a pestbudai hangászegyesület tagjainak azon dicséretes törekvésöket, minél fogva az általuk évenként adatni szokott nagyszerű hangversenyekkel a' hangmüvészeti nemesebb Ízlést terjeszteni, honosimat a' nemes művészet iránt fogékonyabbakká tenni főczéljoknak tűzék ki; — szerencsém levén egyszersmind a' honi miveltséget előmozdító fenn-nevezett jeles egyesületnek tiszteleti tagja lenni, 's magam is igaz meggyőződésből óhajtván annak további virágozását — ez okból ama hangversenyemnek, mellyet az említett egyesület segéd működése mellett jelen január 2-kán Pesten a' városi nagy redutteremben adtam, szokott költségeinek levonása után fenn maradott tiszta jövedelmét, a. m. 907 f. r. 58 krt., azaz: kilencz száz hét 's ötven nyolcz kr.—t ezüst pénzben a' többször nevezett egyesület pénztárának ajándékozom olly határozattal, hogy az „Liszt Ferenczalapitványa" czim alatt az emiitett egyesületi igazgató bizottság által kijelentendő szó szerint kamatozásra adattassék, és csupán a' tőkepénznek fél évenkénti kamatjai fordíttassanak az egyesület szokott kiadásaira. — Ha pedig a' nevezett egyesület felosztanék, vagy pedig a' Pesten felállítandó Nemzeti Conservatoriummal, mint magam is óhajtom, egyesülne, a' fenn idézett pénzmennyiség t. n. Pest vármegye gondviselésére addig, míg a' Conservatórium létesülend, bizattassék, melly kegyes leend azt az emiitett Nemzeti Conservatóriumnak kamatozásra kiadandó tőkepénzei közé soroltatni, fenn tartván akkoris „Liszt Ferecz-alapitványa" czimét. Költ Pesten 1840. január 6-án. F. Liszt" A január 12-i koncert tiszta jövedelme, mely szintén az alapítványt gyarapította, 1377 forint volt. Később, 1846-ban Liszt újabb összeget, 1057 forintot adott a Zenede céljaira. Az intézmény egyébként 1840. március 5-én nyílt meg, kezdetben csak a Hangászegyesület énekiskolájaként, később már zenedeként. Időben kissé előugorva, de még Lisztnél maradva, újabb pesti hangversenyeire 1846-ban került sor a Vigadóban. Április 29-én érkezett gőzhajóval Bécsből, és május 3-án adta első koncertjét. A május 6-i, a Zenede céljaira adott koncert után fáklyásmenettel kísérték a Pesti Körbe, ahol fényes bankettet adtak a zeneköltő és zongoraművész tiszteletére. Az író-politikus Teleki László köszöntötte, amire Liszt franciául válaszolt, szavait Petrichevich-Horváth Lázár fordította; ez a szöveg hamarosan megjelent a Honművészben is. Végül Egressy Gábor elszavalta Vörösmartynak Liszt Ferenchez írt, magasztos ódáját. Május 10-én a pesti Nőegylet, május 13-án a József fiúárvaház javára játszott Liszt. Ez utóbbi hangversenyén változatokat adott elő a Hunyadi László motívumaira, eljátszotta a Petrarcaszonettet — figyelemre méltó, hogy ez volt az első eredeti Lisztmű és nem átirat Vigadó-beli koncertjein —. A műsort ezúttal is a Rákóczi-induló átiratával fejezte be, természetesen tomboló sikerrel. A negyvenes évekből csak két nevezetesebb hangverseny híre maradt ránk: 1846. áprilisában Schindelmeisser vezényletével Beethoven-emlékhangversenyt tartottak, 1847. decemberében pedig a Hangász Egyesület Mendelssohn-koncertet rendezett, amelynek műsorán a Hebridák nyitány, a d-moll zongoraverseny, a Paulus című oratórium néhány kórusszáma szerepelt, valamint részletek hangzottak el Erkel Báthori Mária című operájából. Politikai nevezetességre 1848. július másodikán tett szert az épület, amikor forradalmi országgyűlést tartottak a Vigadóban. Kossuth Lajost, Széchenyi Istvánt, Deák Ferencet hallhatta többek között az egybegyűlt közönség. Ez is az okok között szerepelt — mert ott szavazták meg a „lázadó" magyarok az „átkos" honvédsereg felállítását és a hozzá szükséges pénzt —, hogy Hentzi osztrák generális a budai várból rommá lövette a Redoute épületét. Erre azután került sor, hogy 1849. május 4-én Görgey befejezte a budai vár körülzárását, majd fölszólította az osztrák tábornokot, hogy adja meg magát. Görgey megígérte, hogy a Lánchíd és Pest bombázását elkerülendő, ő maga nem fog Pest felől támadást indítani. Pesti oldalról tehát senki sem fenyegette az osztrák sereget. Hentzi azonban mégis parancsot adott az ágyúzásra. Tizenhat évig állt az első Vigadó, újabb tizenhat év fog eltelni, míg megszületik a második épület. Az 1838-as árvíz (Károlyi Attila reprodukciója) Egykorú rajz Liszt Ferenc egyik koncertjéről Pollack Mihály interieur-terve 19