Budapest, 1976. (14. évfolyam)

12. szám december - A címlapon: XVIII. századi neogótikus szárnyasoltár részlete (A Mátyás-templom múzeumából) Csigó László felvétele

felvilágosítás hatékonyabb módszereivel érhető el. A beruházások során a szülészeti ágyak száma 344 ággyal növekedik. Ez a jelenleg meglevő ágyak 20%-os növekedését jelenti. Több szülészeti osztály korszerűsítésére kerül sor, műszerezettségük, felszereltsé­gük folyamatosan a legújabb követelmé­nyekhez igazodik. A bölcsődei elhelyezés a dolgozó nők állandó igénye. A bölcsődei férőhelyek száma már a IV. ötéves tervben is több mint 20%-kal emelkedett. Ebben az ötéves tervben közel 6000 férőhely fejlesztése szerepel. Ez csaknem kétszerese az előző tervidőszakban épített bölcsődei férőhe­lyeknek. Arányaiban e területen legna­gyobb a fejlesztés, nincsen olyan kerület, ahol bölcsőde ne épülne. A tervidőszak végére 100 bölcsődéskorú gyermekre a jelenlegi 20 férőhellyel szemben 28—30 férőhely jut. A Dél-pesti Kórház megépítése után a XX. kerületi gyermekkórház feladatait a korszerűen felszerelt új osztály veszi át. A felszabaduló épületben 100 fős egészség­ügyi gyermekotthon létesül. A gyermekek gondozásának javítását szolgálja a tervben szereplő 28 új gyermek­orvosi körzet szervezése. Ezzel egy gyer­mekorvosi körzetre megközelítően 1000 14 éven aluli gyermek gondozása és gyógyí­tásajut. A gyógyító-, megelőző ellátás nem­csak jól képzett orvosokat, egészségügyi szakgondozókat, megfelelő épületeket igé­nyel. A munka színvonalát lényegesen be­folyásolja a műszerezettség is. A tudo­mány és a technika rohamos fejlődése következtében a gyógyító-, megelőző mun­kában is új eljárások, bonyolultabb és töké­letesebb műszerek születnek. Ezek alkal­mazásáról lemondani nem lehet. A főváros egészségügyi intézményeinek műszerellátottsága elmaradt az Egészség­ügyi Minisztérium által meghatározott követelményektől. Az ellátottság javítá­sára 250 millió Ft áll rendelkezésre a főváros V. ötéves tervében. A beszerzési lehetőségeket még növelik azok a pénz­összegek, amelyeket egyes intézmények évi költségvetésükből ilyen célra fordíta­nak. Jelentős a kerületi tanácsok fejlesztési alapjában erre a célra számításba vett pénzösszeg is. A különböző forrásokból a IV. ötéves terv előirányzatának a többszöröse áll rendelkezésre. Ez lehetővé teszi, hogy megtörténjen: — az alapellátás teljes műszerezettsége, — a meglevő műszerállomány korszerű­sítése, — az automata laboratóriumok létesíté­se, és hogy a gyógyító munka fejlesztéséhez nélkülözhetetlen korszerű műszerek is beszerezhetők legyenek. Az egészségügyi ellátás helyzetének és várható fejlődésé­nek ismeretében érezhető az az erőfeszí­tés, amelyet a főváros vezetői ennek javítása érdekében nap mint nap kifejtenek. Mégis meg kell mondani, hogy e nagyarányú fej­lesztések ellenére a javulás csak a tervidő­szak végén lesz érezhető, a várakozások csökkenni fognak ugyan, de a zsúfoltság még nem szüntethető meg mindenütt. Az idősekről való gondoskodás a gyógyító-, megelőző ellátás mellett a magyar városok közül legintenzívebben Budapesten jelentkezik. Itt a legmagasabb az idős emberek számaránya, ami a terv­időszak alatt még tovább fog emelkedni. Az idősek lakás, anyagi, családi viszonyai különbözőek. Ennek megfelelően, figye­lembe véve korukat és egészségi állapotu­kat, különböző gondoskodásra tartanak igényt. A gondoskodás különböző formái kialakultak, és jól elégítik ki a velük szem­ben támasztott igényeket. Tökéletesítésük, a társadalmi viszonyok alakulásához történő igazításuk azonban állandó feladat. Azok részére, akik megfelelő lakással és jövedelemmel rendelkeznek, de valamilyen ok következtében egyedül maradtak, a házigondozás a legmegfelelőbb. Ez az*em­beri kapcsolatok fenntartása mellett a beszerzésekben és a lakás rendbentartásá­ban is segítséget biztosít. Jelenleg mintegy 3000 személy részesül ilyen ellátásban, számuk a tervidőszak végére 10 000 főre emelkedik. Azoknak, akik nagy lakással és megfelelő jövedelemmel rendelkeznek, de a lakással járó gondokat már nem vállalják, a nyugdí­jas házak biztosítják a nyugodt öregkort. Ma 600 ilyen férőhely áll rendelkezésre, amely a következő években megkétszere­ződik. Tovább épülnek az öregek napközi ottho­nai, biztosítva a nappali ellátást, szórako­zást, gondoskodást az erre igényt tartók számára. Mindazoknak, akik csökkent munkaké­pességüknél fogva az üzemi munkafelté­teleknek nem tudnak eleget tenni, a szo­ciális foglalkoztatók biztosítanak elfoglalt­ságot és jövedelmet vagy jövedelemkiegé­szítést. Sokan vannak olyanok is, akik önálló életvitelre már képtelenek, állandó gon­dozásra vagy segítségre szorulnak. Ezek számára épülnek a szociális otthonok. A főváros 5556 szociális otthoni férőhellyel rendelkezik. A várakozók száma tartósan 1000 fölött van. Ennek enyhítésére 600 férőhely létesítése szerepel a tervben. Az otthonok szakosítása — az idős kor egyes betegségeinek megfelelően —, a gondozás színvonalának emelése mellett átalakítá­sokkal, kisebb férőhely-emelkedéssel is jár. így ezen a területen is több mint 10%­kal növekszik a férőhelyek száma. A szociális otthonok túlnyomó része más célra épült. Korszerűsítésük ebben a terv­időszakban is folytatódik. A munkahelyek növelése, de az ellátás színvonalának fenn­tartása is munkaerő-szükséglettel jár. A főváros munkaerő-tartalékai kimerültek. A különböző egészségügyi szakiskolák tanulóinak többsége vidéki. A lakáshiány miatt a végzős hallgatók 40%-a marad csak a fővárosban. Ezért a tervben 600 nővér­otthoni férőhely építése is szerepel. Ez olcsó és az igényeknek megfelelő elszállá­solási lehetőségeket biztosít az egészség­ügyben elhelyezkedő vidéki fiatalok számá­ra. A gyógyszertárak állandó korszerűsítése mellett 22 új gyógyszertár teszi egyenlete­sebbé a gyógyszerellátást és csökkenti egyes patikák túlzsúfoltságát. Számokkal viszont nem érzékeltet­hetők azok a törekvések, amelyek a gyó­gyító-, megelőző és gondozási munka jobb megszervezésével, az élőmunka és anyagi eszközök racionálisabb felhasználásával, az egyes területeken kialakult párhuzamos­ságok megszüntetésével, a nagymértékű és gyors erkölcsi avulásnak kitett gépek és műszerek folyamatos és többműszakos üzemeltetésével önmagukban is az ellátás javítását eredményezik. Mindkét irányú célkitűzés valóraváltása sokirányú és körül­tekintő munkát igényel. Együttes hatásuk eddig nem tapasztalt fejlődést eredményez. Megvalósításuk fordulópontot fog jelenteni a főváros lakosságának egészségügyi és szociális ellátásában. A XVII. ker. Szociális Otthon (Pesti út 117.) épületrészlete 3

Next

/
Thumbnails
Contents