Budapest, 1976. (14. évfolyam)

12. szám december - A címlapon: XVIII. századi neogótikus szárnyasoltár részlete (A Mátyás-templom múzeumából) Csigó László felvétele

kérdés: hogyan alakul az egészségügyi és szociális ellátás az V. ötéves terv során. Erről azért is szólni kell, mert a megnövekedett lehetőség ellenére sem lehet a mai nehézségeket teljesen felszámolni, ezek jelentős része a VI. ötéves terv feladata marad. A legnagyobb gondot a fekvőbetegellátás megoldása jelenti. Ezért az egész előirányzat felét a kórházi ágyak számának növelésére fordítjuk. 1980-ban üzembe lép a 800 ágyas Délpesti Kórház. 1977-ben megkezdi működését a Tétényi úti Kórház új 248 ágyás pavilonja. Megindul a Merényi Gusztáv Kórház és a Csepeli Kórház 120—120 ágyas pavilonjának építése. Pesthidegkúton 132 ágyas új pavilon épül. 1978-ra 313 ággyal bővül a Margit Kórház. Tovább folyik a Korányi és Heim Pál kórházak rekonstrukciója. Az Országos Kardiológiai Intézet, új épületének üzembe helyezése után, elköltözik az István Kórház épületeiből. Ez lehetővé teszi, hogy kétszázzal növekedjék a tanácsi rendelkezésű ágyak száma. A tervidőszak alatt összesen mintegy 1900 ágy gyarapodásával lehet számolni. Ez a jelenlegi ágyszámhoz viszonyítva több mint 10%-os emelkedést jelent. 14 napi átlagos ápolást véve figyelembe az új ágyak évente közel 50 000 rászorult beteg gyógyítását teszik lehetővé. 10 000 lakosra számítva a főváros lakossága által igénybe vehető gyógyintézeti ágyak száma az 1975. év végi 94 ágyról 1980. év végén 98—100 ágyra növekszik. Ez megközelíti a minisztérium által megkívánt szintet, és megteremti annak lehetőségét, hogy a VI. ötéves terv fejlesztésével az ellátás mennyiségileg is kielégítő legyen. A kórházi beruházások módot adnak a ma még legtöbb várakozást igénylő krónikus ágyak számának növelésére és ezzel a várakozási idő csökkentésére. A szakorvosi ellátás tovább javítása érdekében 5 új szakorvosi rendelő építése szerepel a főváros tervében. Új rendelőintézet épül a VI., a VIII., a XIII., a XIV. és a XVIII. kerületben. A rendelőintézetek megépítése után az épületek állaga miatt megszűnik a VI. kerületi Csengery utcai, a VIII. kerületi Szántó Kovács János utcai Rendelőintézet, a XVIII. kerületben pedig a jelenlegi rendelő eredeti rendeltetésének megfelelően 60—70 ágyas krónikus elfekvő kórházi osztállyá alakul. A tervidőszak utolsó évében elkészül az I—II—XII. kerületek részére építendő központi szakorvosi rendelő terve, amelynek megépítése a VI. ötéves terv feladata lesz. A XX. kerületi Tanács és a Fővárosi Gyógyszertári Központ közös beruházással Soroksáron 13 munkahelyes szakorvosi rendelőt és közforgalmi gyógyszertárat épít. Az építésekkel egyidőben növekedni fog a szakorvosi órák száma. Az új rendelőintézetek felvevőképességét, valamint a gyengén ellátott területek igényeit figyelembe véve 600 szakorvosi óra javítja ezt az ellátást. Az óraszám növekedés következtében a 10 000 lakosra jutó jelenlegi 56,6 óra 58,1-re emelkedik. A főváros ellátottsága e tekintetben meghaladja az országos átlagot bizonyítva, hogy az ellátásban jelentkező korábbi feszültséget csak létszámnöveléssel lehetett enyhíteni. * A lakótelepeken épülő 14 szakosított körzeti orvosi rendelőn túl a kerületi tanácsok további 11 körzeti rendelőt építenek. Ennek megfelelően 25—30-cal emelkedik az orvosi körzetek száma. Ezzel az egy körzeti orvosra jutó közel 2200 felnőtt lakos száma 2100 alá csökken. A IV. ötéves tervidőszakban a főváros területén megszervezésre került az üzem-A Róbert Károly körúti kórház nőgyógyászati-szülészeti osztályának új épülete — és az egyik műtő (Siklós Péter felvételei) orvosi hálózat. Ennek további szervezése és feladatkörének kiterjesztése, a részfoglalkozású órák főfoglalkozású állásokká történő átszervezése egyik legfontosabb feladat. A tervezett 300 óra fejlesztés több mint 10%-os növekedést jelent, és 40—45 főfoglalkozású állás szervezésére nyújt lehetőséget. A Csepel Vas-és Fémművek — az elavult üzemorvosi munkahelyek helyett — új üzemi szakorvosi rendelőintézetet épít a Minisztérium támogatásával. Ez a rendelő a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak ellátása mellett az egész ország üzemegészségügyének módszertani központja is lesz. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium fővárosi építőipari egészségügyi Központot létesít, az építőiparban dolgozók speciális ellátására. A III. kerületben egy új, lakótelepi szanálás miatt pedig a IV. és XX. kerületekben épül gondozóintézet. A főváros egészségügyi ellátásának javítása a mennyiségi fejlesztésen túl még külön szervezési feladatot jelent. A szanálások és a lakótelepek építése miatt egy-egy kerület vagy városrész lakosságának száma rövid idő alatt lényegesen megváltozik. Az azonos ellátás fenntartása azt követelj az egészségügyi szervezőktől, hogy a lakosság mozgásának megfelelően az orvosi körzeteket és szakorvosi órákat a szükségleteknek megfelelően csoportosítsák át. Csak így biztosítható az egészségügyi dolgozók egyenletes terhelése és az ellátás megközelítő azonossága. Az anya- és gyermekvédelem területén, a nők helyzetével foglalkozó párthatározat, az ifjúsági törvény, a népesedéspolitikai határozat a mennyiségi fejlesztések mellett minőségi feladatokat is megkövetel. Változatlanul fő feladat a koraszülések számának csökkentése, a terhesvédelem javítása, a serdülők orvosi ellátásának tökéletesítése. Ez elsősorban az egészségügyi 2