Budapest, 1976. (14. évfolyam)

12. szám december - A címlapon: XVIII. századi neogótikus szárnyasoltár részlete (A Mátyás-templom múzeumából) Csigó László felvétele

Tidapest XIV. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 1976 DECEMBER A FŐVÁROS FOLYÓI RATA A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Főszerkesztő-helyettes: BÁCSKAI LÁSZLÓ A szerkesztőség címe: 1014 Budapest I. Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A Lapkiadó Vállalat VII., Lenin krt. 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT 76.1788 Athenaeum Nyomda, Budapest Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Posta Központi Hírlap Iroda Budapest V.József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Index: 25151 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft, félévre 60,— Ft, egy évre 120,— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 11—13 óráig, I. Országház u. 20. csütörtökön 10—13 óráig VII., Lenin krt. 9—11. I. 121.Telefon: 228-457 Olvasószolgálat: Népszínház u. 24. Telefon: 343-610 Főmunkatárs: JÁVOR OTTÓ Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SE BŐK MAGDA A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL: Dr. Göbel József: A láthatatlan Budapest 4 Urbanizálódó ország Tamás Ervin: Nagykőrös 6 Szép, korszerű házak a budai hegyvidéken 12 Gábor István: A régi Redoute épülete 16 Vargha Balázs: Füst Milán költött és valódi városai 22 Vadas József: Szabó Vladimir álmai 24 FÓRUM Dr. Zoltán Zoltán: Gondolatok az infrastruktúráról 28 Kutas István—J>r. Dortsák György: Fővárosunk köztisztasága 1867—1945 között .. 32 Bókay Árpád: Milyen volt az 1860-as évek Pestje? 1 36 A címlapon: XVIII. századi neogótikus szárnyasoltár részlete (A Mátyás-templom múzeumából) Csigó László felvétele A hátsó borítón: A Széna (ma Kálvin) tér a Nemzeti Múzeum épületével, a múlt század derekán (Rudolf Alt metszete) Szelényi Károly reprodukciója Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész: FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit.-prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Csizmadia libor Jelentős fejlődés előtt r ii az egeszsegugy Az utóbbi időben több egészségügyi és szociális létesítmény átadása mutatja a korábbinál gyorsabb ütemű fejlődést, az V. ötéves terv irányszámai pedig az ütemnek további gyorsítását igénylik. Erre szükség is van, hiszen elmaradt az egészségügyi intézményhálózat fejlesztése, és a meglevő intézmények csak nehezen, — itt-ott akadozva — tudják a megnövekedett igényeket kielégíteni. Különösen érezhető ez a fővárosban, ahol a felszabadulás óta új kórház nem létesült, a korábbi évek nagyarányú bevándorlása miatt a lélekszám viszont lényegesen emelkedett. A meglevő intézmények — elsősorban a kórházak többsége — 50—60 évvel ezelőtt épültek. Jelentős részük a modern technika befogadására nem képes, és csak rekonstrukció során válik arra alkalmassá. A jelentkező feszültséget az egészségügy területén foglalkoztatottak számával lehetett enyhíteni mindaddig, amíg munkaerő állt rendelkezésre. Ez a lehetőség azonban a IV. ötéves terv második felétől elapadt, és a jövőben a jelenlegi létszám biztosítása is gondot fog okozni. Érthető tehát, hogy a főváros V. ötéves tervének előkészítése során a Végrehajtó Bizottság a feladatok rangsorolása és a lehetőségek mérlegelése alapján olyan javaslatot terjesztett a Tanács elé, amely az egészségügyi és szociális feladatok fejlesztésére a korábbi tervidőszaknál lényegesen nagyobb lehetőségeket biztosít. Hasonló ajánlásokkal fordult a kerületi tanácsokhoz, amelyek az előző tervidőszakban felhasznált összeg két és félszeresét irányozták elő egészségügyi célokra. Az egybehangolt törekvések nyomán a Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok közel 3 milliárd forintot fordítanak az egészségügyi és szociális ellátás fejlesztésére. Tovább javítják az ellátást azok a létesítmények, amelyek ugyan az Egészségügyi Minisztérium és más főhatóságok beruházásából valósulnak meg, de Budapest lakosságának igényeit elégítik ki. A fejlesztés ütemének felgyorsulását legjobban az érzékelteti, hogy az V. ötéves terv előirányzata meghaladja az előző 3 ötéves terv egészségügyi és szociális célokra fordított együttes összegét. A rendelkezésre álló pénzeszközök célonkénti felosztása során a legégetőbb szükségletek kielégítése és az Egészségügyi Minisztérium távlati fejlesztési elgondolásai játszottak döntő szerepet. Ezért a terv célul tűzte ki: — új kórház és pavilonok építését, a kórházak egy részének rekonstrukcióját, ezzel együtt az ágyak számának emelését, — a népesedéspolitikai határozatok végrehajtását elősegítő fejlesztéseket, — a meglevő intézmények műszerezettségének javítását, — egyes területek elmaradottságának felszámolását. A korábbiakhoz képest kedvezőbben alakult a célkitűzések megvalósításának előkészítése is. A tervben szereplő létesítmények 80%-ának kiviteli terve és kivitelezője rendelkezésre áll, 6 jelentős építkezés már megkezdődött. Mivel a rendelkezésre álló pénzösszegek lényegesen növekedtek, joggal vetődik fel a 1