Budapest, 1976. (14. évfolyam)

2. szám február - A címlapon: A Szent Anna-templom a Batthyány téren (Csigó László felvétele)

zás, szállítás), áthatás (kívánt kapcsolat,, zavarás és így tovább). Ez a kommunikáció a város üzemeltetése során a népgazdaság és a lakosság közvetlen kiadásai szempontjából lényeges különbségeket eredményezhet. A települések területfelhasználásának meghatározásakor és tényleges használatba vételekor a hogyan kérdése mellett a mikor, mi célra és meddig kérdését is vizsgálnunk kell — vagyis a területtel gazdálkodnunk kell. Nem állíthatjuk, hogy városaink fejlesztése során rendre megvizsgálunk minden lehetőséget a költségtényezők szempontjából. Tervezésünket még mindig nem hatja át az ökonómiai szemlélet. A városok területfelhasználásának átalakulása az elmúlt 10 év alatt felgyorsult. Az ipari jellegű lakásépítés a korábbi időszakokhoz képest lényegesen nagyobb kiterjedésű területeken — rövidebb átfutási idővel — változtatja meg a terület rendeltetését, korábbi felhasználásának intenzitását. Néha olyan gyorsasággal, hogy a lakóterületen folyó építés befejezésének időpontjáig a városi infrastruktúra hálózat nem készül el. Ez a -gyakran koordinálatlanságból adódó - fázislemaradás bizonyítja, hogy mennyiségileg és minőségileg megváltozott lakástermelésünk a település üzemeltetésében meghatározó tényező. Egy-egy jelentős lakóterület „belépése" megváltoztathatja egész városrész — de az egész város - forgalmi hálózatának terhelését, gyökeresen módosíthatja a közműhálózatot, használati energiaigényessége folytán hőerőművekkel, távfűtő és melegvízszolgáltató vezetékkel gazdagítja. A város üzemeltetése pedig éppen ezekre a legérzékenyebb. Minél magasabb szinten iparosodik az építés, a város üzemeltetésére annál érzékenyebben hat. Budapesten a IV. ötéves tervben 75—79 000 lakás épül fel. A lakáshiány mielőbbi felszámolása érdekében a következő tervidőszakokban tovább kell növelni a lakástermelést. Az V. ötéves tervben 92—100000 lakás építését tervezzük, amit feltehetően a VI. ötéves tervben még emelni kell. így a következő 10 évben mintegy 200 000 lakás építése várható Budapesten. Ez a lakásmenynyiség 700—750 000 lakos életének új, városias kereteit fogja képezni — ez pedig a főváros lakosságának egyharmada. Azokon a területeken, ahol ez a nagyarányú lakásépítés koncentrálódik, megváltozik a területfelhasználás jellemzője; ezeknek a városrészeknek a többivel merőben más forgalmi és kommunikációs kapcsolata alakul ki. résztvevő szervek külön-külön felismerték már, de a feloldásukra irányuló összehangolt területgazdálkodás érvényesítéséig még nem jutottunk el. A területfelhasználás hatékonyságát — az egész település üzemeltetésére gyakorolt hatásának elemzése helyett — intuíciókra épülő döntésekkel próbálják biztosítani. A területgazdálkodás fontosságának felismeréséig már eljutottunk — de módszereinek kialakítása és alkalmazása még mindig vontatottan halad. Holott a társadalmilag hatékony városfejlesztés alapja a helyes teridetgazdálkodás. Ez ma már sokkal differenciáltabb probléma, semhogy le lehessen szűkíteni egy-egy település területfelhasználásának, szerkezetének tervezésére. A településszerkezet és a területfelhasználás sajnálatosan statikussá merevedett szemléletünkben, gyakorlatunkban egyaránt. Meghatározását, alakítását egyszeri folyamatba sűrítjük: az általános rendezési tervezés folyamatába. Pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy a településszerkezet kölcsönhatásban levő elemek együttese, olyan rendszer, amit a korszerű rendszertechnika, rendszer-elmélet eszközeivel méretezni, alakítani, szabályozni, optimalizálni lehet. A különböző rendeltetésű területek között kommunikáció bonyolódik le: mozgás (uta-Rendezési terveink a legtöbb esetben megalapozott területfelhasználást ter' veznek. A felhasználás sorrendjére azonban nem adnak választ. Márpedig a városfejlesztés megvalósítása során nemcsak az a kérdés vetődik fel, hogy mit, hol építsünk, hanem az is, hogy mikor. Az alapvető öszszefüggések ma már eléggé ismertek. Minden tanács arra törekszik — és ezt többnyire biztosítja is —, hogy a lakóterület beépítésével egyidőben elkészüljön a hozzátartozó összes infrastrukturális létes'tmény. De kevés esetben vizsgálják meg, hogy a feltételezhető alternatívák a város üzemeltetésének szervezését, költségét hogyan érintik. 3