Budapest, 1976. (14. évfolyam)

11. szám november - Vértesy Miklós: A Károlyi Mihály utca

Az Egyetemi Könyvtár lépcsőházának részlete TAHIN GYULA FELVÉTELEI Az Egyetemi Könyvtár bejárati csarnoka Miklós alkotása — eredetileg kétemeletes volt. Ybl tervezte a ráépített harmadik emeletet is. A Reáltanoda utcai homlokzaton emléktábla jelöli, hogy két évtizedig itt lakott nagy mesemondónk, Benedek Elek. A Károlyi-palota Az utca épületei közül a legváltozatosabb esemenyek a Károlyi-palotánoz fűződnek. Telkét a török kiűzése után egy katonai adminisztrátor szerezte meg. Többször cserélt gazaat, mígnem 1694-beri Kalcher Márton építtetett rá egy barokk palotát Ezt későbbi tulajdonosai: Patachich Gábor kalocsai érsek, Barkóczy Ferenc egri püspök, majd Károlyi Antal ezredes, a hétszemélyes tábla bírája többször átépíttették, kibővittették, és nagy pompával rendezték be. Klasszicista stílusúra 1779-ben, Jung János tervei szerint alakították át, végső formáját pedig Anton Pius Riegel, Koch Henrik és Hofrichtei József munkája nyomán, 1832 és 1840 közt kapta Az U alakú egyemeletes épület főhomlokzata a Károlyi Mihály utcára néz. Három bejáratú kapuja dór oszlopokkal három részre tagolt előcsarnokra nyílik. Innen díszlépcső vezet az emelet aranyozott, stukatúros termeihez. (A Budapest 1975. 3. számában Gábor István cikke ismertette a nevezetes épület történetét, s a benne ma működő Petőfi Irodalmi Múzeum tevékenységét.) A Károlyi-paiotához tartozik a régi Belvárosnak, az egykori IV. kerületnek egyetlen zöldterülete. A telektömb keleti részén 1779-ben fákat, bokrokat, virágokat ültettek, utakat és üvegházat építettek. A parkot később többször átrendezték. Magas téglafal vette körül, s így a környék lakói nem élvezhették. 1880-ban a Magyarország és a Nagyvilág című lapban Vajda Viktor így sóhajtozott: „Egyszer már rebesgették, hogy a grófi család elhányatja onnan a falakat és varácsozattal különözi el az utcától. Mily gyönyörűség kínálkozott volna a Cukor és Magyar utca lakóinak. El se merjük képzelni!" A kerítést azonban csak akkor bontották le, mikor a főváros tulajdonába került. Azóta mindenki sétálhat benne, azóta szabadon játszhatnak benne a gyerekek, A palota álca! három oldalról körülvett udvari részen pedig sokak által látogatott magas színvonalú hangversenyeket rendezett a Fővárosi Hangversenyzenekar. Jelenleg a park nagyobb felét a metróépitök foglalják le. Ez a kényszerhelyzet azonban remélhetőleg jövőre megszűnik, és a közönség újból birtoka ba veheti az egész területet. A könyvtár épületének homlokzati részlete