Budapest, 1976. (14. évfolyam)

11. szám november - A címlapon: Ligeti Miklós szobra a Margit-szigeten: Rákász fiú (Kalla Demeter felvétele)

munkájáról tak a kerületi könyvtárak. Az összejövetelek mellett számos évforduló, külföldi és hazai esemény kapcsán rendeztek kiállítást, könyvbemutatót. Az elmúlt év propagandafeladatai közül kiemelkedett felszabadulásunk 30. évfordulója, a Költészet Napja, az Ünnepi Könyvhét és a Szovjet Kultúra Hete. Valamennyi könyvtár bekapcsolódott a „Volgától az Elbáig" olvasópályázatba, amely 1975 novemberében zárult. Nyolc fővárosi könyvtár indított versenyzőt, s az első díjat egy külföldi utat — a 27-es könyvtár egyik olvasója nyerte. A kerületi könyvtárak részt vettek a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére indított országos „Olvasási program" könyveinek népszerűsítésében is. Az elmúlt 30 év külföldi és hazai irodalmából válogatott könyveket szívesen olvasták; sokan olvasási tervnek tekintették a programot. Két könyvtár felszabadulási vetélkedőt rendezett gimnazistáknak illetve szakmunkástanulóknak. A IV. és a XIV. kerületben a könyvtárosok és a KISZ kerületi kultúrfelelősei közösen beszélték meg az évfordulóval kapcsolatos feladatokat. A Költészet Napja és az Ünnepi Könyvhét alkalmából a művelődési házakkal és más intézményekkel közösen nagyszabású összejöveteleket rendeztek a könyvtárak. Nőtt azoknak a könyvtáraknak a száma, amelyek a környező üzemek könyvtárosaival, szocialista brigádjaival vették fel a kapcsolatot, szakmai tapasztalatcserék, könyvtárbemutatók céljából. A Szovjet Kultúra Hete alkalmából indult és az SZKP XXV. kongresszusáig tartott az a hatfordulós szellemi totó, amelynek célja a Szovjetunió kulturális és gazdasági életének, irodalmának megismerése volt, két folyóirat — a Szovjetunió és a Szovjet Irodalom — közleményei alapján. A könyvtárak jól hasznosították az iskolákhoz fűződő kapcsolat kiépítésében a szellemi totót; a kérdések ugyanis nagyrészt azonosak voltak az iskolákban meghirdetett „Ki tud többet a Szovjetunióról?" pályázat kérdéseivel. A könyvtárosok havonta összesen 1600 totólapot osztottak szét. Az áprilisi utolsó forduló után a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában ünnepélyes műsorral, díjkiosztással zárult le a játék. A Szabó Ervin Könyvtár bibliográfiai osztálya az 1975-ös tévéműsorokhoz (szám szerint 13-hoz) ajánlott könyveket. A könyvtárak rendszeresen készítettek kiállítást az ajánlott irodalomból. A szemléltető propaganda eszközei a legtöbb könyvtárban eléggé szegényesek. A hálózatban csak elvétve akad egy-két olyan könyvtár, amelynek jó kiállítási lehetősége van. Egyedülálló a soroksári könyvtár „Kisduna Galériá"-ja, amelyben sok emlékezetes tárlatot rendeztek már. A felnőtt olvasóknak csaknem a fele 14 és 30 év közötti fiatal. A nekik szánt csoportos foglalkozások, ifjúsági művelődési körök és klubok megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. 1975-ben a 10 könyvtárban működő 14 művelődési kör 118 foglalkozást tartott. Az előbbi évekhez képest ez is csökkenést mutat, megintcsak a zárva tartott könyvtárak miatt. A klubokban az irodalmi témájú rendezvények száma volt a legmagasabb. Majd minden kör szervezett színház-, mozi- és tárlatlátogatásokat. A Lehel úti 4-es számú könyvtárban továbbra is jól működött a „Könyvbarátok Köre". A soroksári 35-ös könyvtár 34 klubfoglalkozást tartott az év folyamán, nyáron pedig egyhetes Kerekzátony-szigeti táborozást szerveztek. A könyvtár helytörténeti klubja jó kapcsolaton alakított ki a soroksári múzeummal. 40 322 új kötet a gyermekkönyvtárakban A gyermekkönyvtárak állománya egy év alatt 505 405 kötetről 545 727 kötetre emelkedett. Az előző évinél 9619 könyvvel többet vásároltak, összesen 40 322 kötetet. Négy könyvtár új, nagyobb helyiségbe kötözött, két új fiókkönyvtár nyílt, megindult a második bibliobusz. 12,3-ra emelkedett az egy olvasóra jutó könyvek száma. Minőségileg is javult valamelyest az állomány összetétele. A gyermekkönyvtárak vezetői a vásárlásban felhasználták az igényvizsgálatok és olvasáselemzések tapasztalatait, biztosították a könyveket az úttörőmozgalom akcióihoz és az iskolai tananyaghoz is. Nehezítette a könyvvásárlást, hogy viszonylag kevés jó szépirodalmi mű jelent meg. A könyvtárak eljuttatták újrakiadási javaslataikat a kiadókhoz. Az iskolareform következtében egyre szorosabbá válik az iskola és a könyvtár kapcsolata. Több könyvtár és iskola szerződést kötött, közösen határozták meg a könyvállomány gyarapításának elvi szempontjait. Rendszeres könyvismertetéssel segítik az iskolai könyvtárosok munkáját. Az állománygyarapítás természetesen a könyvkiadástól is függ, igy az előző évekhez képest megnövekedett a fantasztikus, a kalandos és a művészeti könyvek aránya. A gyermekkönyvtárakban 45 117 beiratkozott olvasó van. Számuk egy év alatt 2012-vel csökkent. Az általános iskolák tanulóinak 30 százaléka könyvtári tag, s ez is kevesebb, mint 1974-ben volt. A csökkenés fő oka: a gyermekkönyvtárak 1129-cel kevesebb napig voltak nyitva, mint az előző évben. Egy év alatt több mint nyolcvanezerrel kevesebb kötetet kölcsönöztek, valószínűleg azért, mert a tíz éven felüli könyvtári tagok aránya is csökkent. A kölcsönzött könyvek egyharmada ismeretterjesztő mű. Emelkedett a természettudományi, ellenben visszaesett a művészeti könyvek iránti érdeklődés. Nőtt a felnőttek könyveiből válogatott szépirodalmi művek kölcsönzési aránya. A könyvtárak az évfordulókkal kapcsolatban bibliográfiákat készítettek a gyermekeknek is ajánlható művekből. Szinte valamennyi könyvtár olvasói részt vettek a Móra Kiadó olvasónapló-pályázatán. Minden könyvtárban megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztak a hetedikes-nyolcadikos tanulókkal, hogy felkészülhessenek a felnőttkönyvtári tagságra. Kevesebben használták a kézikönyvtárakat, a folyóiratállományt, mint 1974-ben. A csoportos foglalkozások száma 2125 volt, körülbelül annyi, mint az előző évben, de az osztálylátogatások száma jelentősen csökkent. Megnőtt azonban a könyvtárismereti és irodalmi rendezvények száma. A könyvtárosok részt vettek az „Üj kor nyitánya" vers- és prózamondó verseny előkészületi munkáiban, s mint zsűritagok, segítették a kerületi döntők lebonyolítását is. A Szovjet Kultúra Hete alkalmából szovjet gyermekrajz-kiállítást rendeztek az i-es számú gyermekkönyvtárban, a 20-as számú könyvtárban pedig előadást tartottak a Szovjetunióról. Évek óta gondja a Szabó Ervin Könyvtárnak a munkaerőhiány. A nagy fluktuáció, a hosszú ideig üresen álló státuszok, a tömeges hiányzások megnehezítik az olvasók színvonalas ellátását. A hálózat 8 (!) helyettesítője csak a végveszély elhárítására volt elég. Állandóan szükség volt a könyvtárak egymást segítő, munkaerő-csereakciójának szervezésére is. Súlyos munkaerőgondok A hálózatban dolgozók egynegyede kicserélődött egy év alatt. Betegség, fizetés nélküli szabadság miatt kiesett 10 ezer munkanap. Ehhez járul még a dolgozók évi rendes szabadsága, a közép- és felsőfokú tanintézetekben tanuló 70 könyvtáros tanulmányi szabadsága és munkaidő-kedvezménye is. A hiányzó munkaerő részleges helyettesítése rendkívül megterhelte a törzsgárdát, hogy a fentiekben vázolt teljesítményt elérhessék. A képesítés nélküli dolgozók távozásának legfőbb oka a továbbtanulás. A képesítéssel rendelkezők pedig kedvezőbb időbeosztást vagy magasabb fizetést értek el új munkahelyükön. Tovább csökkent a felsőfokú képzettségű könyvtárosok száma, mivel a távozók helyére nem mindig sikerült szakembert találni. Sajnos, évek ota nincs megoldva a könyvtárosképzés. E téren csak a nappali tagozatos iskolarendszerű oktatás bővítésével lehetne fordulatot elérni. A krónikus szakemberhiány miatt — a korábbi elvekkel fölhagyva — olyan egységekben is dolgoznak képesítés nélküli könyvtárosok, ahol a munkafolyamatok szétválasztására nincs lehetőség (kis létszámú gyermekkönyvtárak, fiókkönyvtárak stb.). A Szabó Ervin Könyvtár vállalja, hogy a munkatársak nagy százaléka vegyen részt esti és levelező oktatásban, s így jusson szakképesítéshez. Az 1975/76-os tanévben 24 könyvtárost segítettek hozzá egyetemi és főiskolai felvételhez. 1975-ben 81 új könyvtári dolgozó tett vizsgát alapfokú tanfolyamon. A betöltetlen állásokat többször is hirdették a Művelődési Közlönyben és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete tájékoztatójában. Különösen nagy problémát jelent a peremkerületi könyvtárak személyzetének pótlása. Az állandó létszám-hullámzás ellenére mégis 262 törzsgárdatagja van a Szabó Ervin Könyvtárnak. T. J. 5