Budapest, 1976. (14. évfolyam)

11. szám november - A címlapon: Ligeti Miklós szobra a Margit-szigeten: Rákász fiú (Kalla Demeter felvétele)

A kerületi könyvtárak A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár belső kiadványként tette közzé jelentését a kerületi könyvtárak 1975. évi munkájáról. A terjedelmes tanulmány néhány részlete megérdemli a szélesebb körű nyilvánosságot. 1975-ben — évek óta tartó stagnálás után egészségesen fejlődött a könyvtár hálózata. Két új, nagy könyvtárat adtak át az olvasóknak, egyet Csepelen, a királyerdei Művelődési Központban, egyet pedig Kőbányán. Ez utóbbi — lemeztárral, szakosított olvasóteremmel, idegennyelvű könyvekkel, gyermek-játékszobával — modellje lehet a jövőben megnyíló modern könyvtáraknak. További hét nagy- és fiókkönyvtár megnyitását tervezik az elkövetkező években. Az állandó hálózatkorszerűsítés eredményeként az utóbbi öt évben 12 gyermek- és felnőttkönyvtárban vált esztétikusabbá az olvasók környezete, s egy-két helyen a szolgáltatásokat is bővíteni tudták. A könyvtárak nagy többségében azonban nem javultak a működési feltételek. A minden korábbinál súlyosabb munkaerő-problémák tovább fokozták a gondokat. Tavaly a budapesti kölcsönkönyvtárakban 1 948 876 kötet könyv volt, 69 578-cal'több, mint 1974-ben. Az állomány gyarapodásának felgyorsult üteme némiképp megtévesztő, mert elsősorban a selejtezés csökkenésével, a központi könyvraktár hosszabb átvételi szünetével magyarázható. Bár 1975-ben öt és negyedmillió forintot költöttek új könyvekre, s ez az összeg több volt a tavalyelőttinél, mégis kevesebb könyvet lehetett érte beszerezni. Nőtt ugyanis a könyvek ára, és több drága, idegennyelvű kézikönyvet vásároltak. Sajnálatosan ismét csökkent a kerületi tanácsok pénzbeni támogatása. Az egy főre jutó könyvek száma majdnem másfél kötettel több lett ugyan, de ez a statisztika tréfája, mert e növekedésben az olvasók szamának csökkenése játszott csak szerepet. Van olyan könyvtár, ahol húsz könyv jut egy olvasóra, de van olyan is, ahol csak hét-nyolc. Nehéz az állományt gyarapítani olyan könyvtárakban, ahol nem annyira a pénz, mint inkább a hely hiányzik, és csak egy másik, nem kevésbé fontos régebbi könyv selejtezése árán kerülhetne polcra az új. Bár az ismeretterjesztő és a szépirodalomi művek aránya nagyjából egyenlő, kétszer annyi szépirodalmi művet kölcsönöznek az olvasók, mint ismeretterjesztőt. Ahol több az idősebb olvasó, ott általában a szépirodalmi, ahol a fiatalabbak vannak többen, ott a természettudományos könyvek kölcsönzési aránya nő meg, olykor öt-hat százalékkal is. Egyre több a társadalomtudományi könyvek száma, és ezzel együtt az olvasók crdeklődése is fokozódik e tudományág iránt. Az utóbbi években sok helyen vizsgálták az állomány összetételét. Többnyire az olvasók véleményét is kikérték, hogy a könyvtár könyveinek összetételében is — alkalmazkodhasson a mindig változó igényekhez. Elhúzódó tatarozások — kevesebb felnőtt oivasó A felnőtt olvasók száma 19^ 5-ben megközelítőleg 7000-rel csökkent. Ennek legfőbb oka, hogy 957 nappal kevesebbet tartottak nyitva a kerületi könyvtárak, mint 1974-ben. A 44-es könyvtár például, melynek egyébként 3000 olvasója van, egész évben zárva volt. Négy fiókkönyvtár megszűnt, hatban féléves tatarozás miatt csökkent a beiratkozottak száma. Több helyen munkaerő- és fűtési nehézségek miatt szünetelt hosszabbrövidebb ideig a szolgáltatás. 16 könyvtárban nőtt az olvasói létszám — ám főként az átiratkozások, a bezárt könyvtárak miatt. Az olvasók száma valójában évről-évre csökken. A tatarozások nem növelik a férőhelyet, csupán kulturáltabb körülményeket teremtenek. Az utóbbi öt évben mindössze két kerületi és egy fiókkönyvtárt nyitottak, s megindítottak egy új mozgókönyvtárt. A nagy lakosságmozgás, a költözködések nagyobb feladatot rónak az olvasószervezőkre, a propagandistákra, de a létszámproblémák ezt a munkát is megnehezítették. Az olvasók foglalkozás szerinti megoszlása a következő: a könyvtári tagok 26,8 százaléka nyugdíjas, 24,8 százaléka értelmiségi és irodai dolgozó, 22,4 százaléka munkás, 22,2 százaléka tanuló és 3,8 százaléka egyéb kategóriába tartozik. Az elmúlt öt évben elmaradt 2163 munkásolvasó, zömmel a bezárt könyvtárakból. Az egész évben nyitva tartott könyvtárakban viszont némileg emelkedett a munkásolvasók száma; a könyvtárosok sokat tettek megnyerésükért. Az összetett statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy tanulmányaik befejeztével a fiatalok el-eimaradoznak a könyvtárakból. Az aktív keresők arányának némi növekedése ugyanakkor összefüggésben lehet a felnőttoktatás erőfeszítéseivel. Az olvasók több társadalomtudományi és kevesebb természettudományos könyvet kölcsönöztek, mint a korábbi időszakban. Az előzetes felmérések hibáit — vagy hiányát — mutatja, hogy az állománygyarapí-4 I tással ellentétesen nőtt a szépirodalmi könyvek iránti igény. 1975-ben is intenziven foglalkoztak a könyvtárosok a munkások könyvtári ellátásával. Tíz könyvtár bekapcsolódott a Kulturális Minisztérium „Olvasó munkásért" pályázatába. A Karinthy Frigyes úti könyvtár I. díjat nyert, a Rottenbiller utcai pedig helyezést ért el. öt könyvtár vett részt a „Kiváló könyvtár" mozgalomban, külön feladatokat is vállalva az olvasók jobb ellátásában. Növekedett 1975-ben a folyóiratok, időszaki kiadványok olvasottsága. Kilenc könyvtár az év folyamán duplájára emelte folyóiratállományát. A legtöbb folyóirat az új kőbányai könyvtárban olvasható: ide 40 külföldi és 210 belföldi lap jár. Pillanatnyilag két könyvtárban működik lemeztár (fonotéka) is. Mindkettő nagy forgalmat bonyolít le; igaz, főként a gyermekek és a fiatalok körében népszerű. A lemezállomány 10 százalékát képező könnyűzenei felvételek ezért adják az egész forgalom 45—50 százalékát. Mindkét könyvtár dolgozói feladatuknak tartják tehát a csoportos zenei ismeretterjesztést. Most további öt könyvtár gyűjt hanglemezeket, magnetofonszalagokat leendő fonotékája, zenesarka számára. Jó kapcsolat a középiskolákkal Egyre több eszközzel segítik a könyvtárosok a középiskolák tanulóit, tanárait. A XI. kerületben találkozót szerveztek a tanárkönyvtárosoknak, s ismertették előttük az új kiadványokat. Az egyik könyvtárban a budapesti földrajztanárok munkaközösségének rendeztek bemutató órát. Néhány könyvtár írásba foglalta az együttműködési teendőket egy-egy közeli iskolával; pl. a budafoki 13-as könyvtár a Budai Nagy Antal Gimnáziummal, a Királyi Pál utcai könyvtár a Kulich Gyula kollégiummal, a Krisztina körúti 11 -es könyvtár pedig a Petőfi Gimnázium szakköreivel működött együtt. A XII. kerületi 38-as könyvtár kigyűjtötte a Táncsics Gimnázium könyvtárosa számára, hogy a diákok közül kik a könyvtári tagok. így — személyre szólóan — könnyebben nevelhetnek olvasókat. A szakmunkásranulók szabadidejének tartalmasabb kihasználását segíti, hogy az 1975/76-os tanévben tíz könyvtár tizenhárom MÜM intézettel kötött szocialista szerződést; az együttműködés keretében 39 előadás, könyvtárismertető és egyéb foglalkozás volt. 1975-ben 334 csoportos foglalkozást tartót-