Budapest, 1976. (14. évfolyam)

11. szám november - A címlapon: Ligeti Miklós szobra a Margit-szigeten: Rákász fiú (Kalla Demeter felvétele)

Jídapest XIV. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 1976 NOVEMBER I FŐVÁROS FOLYÓIRATA A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Főszerkesztő-helyettes: BÁCSKAI LÁSZLÓ A szerkesztőség címe: 1014 Budapest I., Országház u. 20. Telefon : 351-918 Kiadja: A Lapkiadó Vállalat VII, Lenin krt. 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT 76.1787 Athenaeum Nyomda, Budapest Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Posta Központi Hírlap Iroda Budapest V, József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Index: 25 151 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft. félévre 60,— Ft, egy évre 120,— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 11—13 óráig I. Országház u. 20. csütörtökön 10—13 óráig VII., Lenin krt. 9—11. I. 121. Telefon: 228-457 Olvasószolgálat: VIII., Népszínház u. 24. Telefon: 343-610 Főmunkatárs: JÁVOR OTTÓ Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMRÓL: Urbanizálódó ország 4 Tamás Ervin: Szekszárd 6 Vértesy Miklós: A Károlyi Mihály utca 16 Vargha Balázs: Füst Milán városai 22 Szabó Gabriella: Perez János művészete 24 FÓRUM Vizy László: A városrendezés esztétikája . . 28 Dr. Gerle György: Őspark — védtelenül! 30 Vida Sándor: Az újpesti Munkásegység Blokk 1936-ban 32 Bogyirka Emil: Községháza építés Erzsébetfalván 34 Kutas István—Dr. Dortsák György: Buda es Pest köztisztasága (1830—1867) 36 H. Boros Vilma: Temetők Budán és Pesten . . 39 A címlapon: Ligeti Miklós szobra a Margitszigeten: Rákász fiú tKalla Demeter felvétele) A hátsó borítón: Perez János szobrászművész kertjében (Csigó László felvétele) Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit.-prop, osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Dr. Mezei Gyula Budapest művelődésügyének ötéves terve Az V. ötéves terv a főváros művelődésügye számára 4800 millió forintot biztosít; a IV. ötéves tervben felhasznált összeg 214 százalékát. Ez az összeg egyes területeken lehetővé teszi legsúlyosabb gondjaink megszüntetését, másutt csak enyhítését. A tervidőszakban különös figyelmet szentelünk az oktatási ágazaton belül az általános iskolák, az óvodák és a szakmunkásképzés körülményeinek javítására, a kulturális ágazaton belül pedig új művelődési házak létesítésére és a meglevők korszerűsítésére. Új ötéves tervünk elkészítésekor az volt az alapvető célkitűzésünk, hogy a főváros művelődésügyének fejlődését harmonikussá tegyük. Ennek érdekében lényegesen csökkentsük az egyes kerületek között meglevő aránytalanságokat az oktatási, közművelődési intézmények ellátottságában, azok színvonalában. Milyen főbb feladatokat tűztünk magunk elé az V. ötéves terv során ? Az óvodai ellátottság növelése Az elkövetkezendő 5 esztendőben is igen nagy feladatot ró ránk az óvodai ellátottság biztosítása. Az óvodás korú népesség a tervidőszak végére mintegy 18 000 fővel növekszik, s eléri a 88 ooo-et. Ma az óvodás korú gyermekek több mint 90 százaléka óvodában nevelkedik. Ez az arány európai méretekben is kiemelkedő, s jelentős szerepe van az általános iskola nevelő munkájának megalapozásában. A nők foglalkoztatottságának magas aránya, a fővárosi munkaerő gondok enyhítése, valamint népesedéspolitikánk egyaránt megköveteli, hogy a gyermeklétszám növekedése ellenére ez a magas ellátottsági szint ne csökkenjen. Ehhez mintegy 15 000 új férőhely létesítése szükséges. Ennek biztosítása csak olyan nagy társadalmi megmozdulással együtt lehetséges, amilyennek tanúi lehettünk a IV. ötéves terv során. Az óvodai hálózat fejlesztését úgy kell végeznünk, hogy tovább törekedjünk az egyes kerületek ellátottságában meglevő különbségek csökkentésére. Ezért a főváros a legroszszabbul ellátott kerületeknek (VII., XI., XIV., XV., XVII., XIX. és XX.) anyagi támogatást nyújt az óvodák fejlesztéshez. Ezzel a támogatással a felsorolt kerületek ellátottsága is 80 százalék fölé emelkedik. De még ez a nagyarányú fejlesztés sem teszi lehetővé, hogy az elkövetkezendő időszakban csökkentsük az óvodák zsúfoltságát; változatlanul minden 100 férőhelyen 120 gyermeket kell elhelyeznünk! És ez a program is csak úgy valósítható meg, ha az üzemi óvodák ugyanúgy vállalkoznak a férőhelyeiken felüli gyermekek felvételére, mint a területi óvodák. Csak így szüntethetjük meg azt az állapotot, hogy egyes területi óvodák kénytelenek legyenek 100 férőhelyre 130—140 gyermeket felvenni. Arra sem lesz módunk az elkövetkezendő ötéves terv időszakában, hogy az elavult, korszerűtlen óvodaépületeket szanáljuk. Ahhoz ugyanis, hogy a minimálisra csökkentsük az óvodából elutasítottak számát, ki kell használnunk minden lehető férőhelyet. 1062 új általános iskolai tanterem Az új ötéves terv egyik nagyon fontos oktatáspolitikai célkitűzése az általános iskolai hálózat fejlesztése. 1980-ban 180000 általános iskolás tanulóval — azaz évente körülbelül 8000 tanulólétszám növekedéssel számolunk. Ez az örvendetes gyermeklétszám növekedés azonban sehol sem okozhat visszaesést az általános iskolai oktatás színvonalában. Az oktatás hatékonyságának emelését 1062 új tanterem építésével kívánjuk biztosítani. A fejlesztés nagyságrendje akkor érzékelhető igazán, ha figyelembe veszszük, hogy a II., a III. és a IV. ötéves terv 1