Budapest, 1976. (14. évfolyam)

9. szám szeptember - Tamás Ervin: Keszthely

írja dr. Sági Károly régész-múzeumigazgató a Keszthely történetéről szóló kötetben. A család kiemelkedő tagja, a felvilágosodás egyik legnagyobb magyar alakja, Festetics György alapította a Georgikont, mely nemcsak mint tanintézmény szerzett magának hírnevet — a szabadságharc alatt hallgatói, tanáraikkal együtt, honvédnek álltak. (A Georgikon keretében egyébként gazdaasszonyképző iskola is működött, Keszthely tehát a magyar nőnevelésnek is egyik úttörője.) Berzsenyi így írt Kazinczynak: „Festetics nagy ember, vagy ami még több, jó ember . . . Minden cselekedet becsének az idő és hely az igaz mértéke . . . nem semmi az, midőn az ősz Festetics a szegény Berzsenyinek az utcára kalap nélkül elejbe szalad . . ." 1861-ben megnyílt a Balaton somogyi partján húzódó Délivasút. A vonal elkerülte Keszthelyt, s mivel a vasúti szállítás olcsóbb, mint az országúti, megszűnt Keszthely korábbi létalapja, az átmenő országúti áruforgalom. Ekkor fedezte fel Keszthely a Balatont, és az iskolákban rejlő gazdasági lehetőségeket. A város gazdasági profilja ma is e két alapzaton nyugszik. 1881-ben készült el a Balatonszentgyörgy—keszthelyi vasútvonal, amelyet 1903-ban Tapolcáig hosszabbítottak meg. A közlekedés javulása segítette Keszthely idegenforgalmi, kulturális törekvéseit. A település ipara nem volt jelentős. Egy kékfestőüzem, két téglagyár, egy kisebb sörgyár működött itt, termékeiknek a Balkán felé kerestek piacot. Az első világháború után ez a lehetőség megszűnt, az ipar elsorvadt, a kereskedelem központi szerepe pedig a közeli Tapolcának jutott. (Már csak azért is, mert az 1909-ben kiépített vasútvonal közvetlen járatot biztosított Tapolca és Budapest között.) A felszabadulásig Keszthely tízezer katasztrális holdnyi határából alig nyolcszáz hold volt csak a keszthelyiek tulajdonában. A lakosság zöme béresként élt. A települést a két világháború közötti időben a nyugdíjasok városaként ismerték. A város csendje és kultúrája vonzotta ide a többi között Letidl Adolf nyugalmazott állatkerti igazgatót, Madarassy László nyugalmazott egyetemi tanárt... A fejlődést azonban — mint a városismertető írja — a kor gazdasági helyzete mellett alapvetően akadályozta a Festetics hitbizomány, amely csak az 1940-es években kezdte meg a mai Helikon-liget parcellázását. Ugyanakkor Keszthely közművesítve sem volt, tehát korszerű üdülőtelep a város belterületén nem létesülhetett. Az elhanyagolt utak és járdák, a rossz közvilágítás sem felelt meg a városi követelményeknek. Keszthelynek mégis volt némi szerencséje: a második világháborúban a vágóhíd, a kórház, a katolikus templom tornya és néhány villa kapott találatot, de a Helikon könyvtár szinte veszteségek nélkül vészelte át a hadműveleteket. A Balatoni Múzeum világhírű anyaga azonban az utolsó darabig elpusztult. Az értékeket ugyanis nyugatra akarták szállítani, ám a muzeális anyaggal megrakott tehervonat Zalaegerszegen bombatámadást kapott és megsemmisült. Miközben itt, Keszthelyen még a múzeumépület ablakai sem törtek be! őrzi a múltat a kisváros. Az egyik házon emléktábla: itt lakott Csányi László, a szabadságharc vértanú minisztere. Egy másik tábla Fejér György történetírónak állít emléket, egy harmadik a Georgikon szellemi alapítóját, Nagyváthy Jánost idézi. Az Újmajor hajdani ispánlakásában szülelett Szendrey Júlia, a Jókai utca egyik hajlékában pedig, néhány évtizeddel később, a János vitézhez szerzett zenét Kacsóh Pongrác. A középkori eredetű Pethő-kúria Goldmark Károly szülőháza. A Szabadság-szállóban szállt meg egykor Csokonai. Az anekdota szerint csak az ivóban, egy falócán kapott helyet. Épp kezdte lehúzni a csizmáját, mikor betoppant Festetics György és oly lelkes hévvel vitte magával kastélyába, hogy Vitéz Mihály vissza sem tudta húzni a lerúgott fél csizmát . . . Persze, a Helikon Kastélymúzeum és műemlékkönyvtára másfajta emlékekről is beszél: a jobbágyságot sújtó terhekről Festetics Kristóf titkos tanácsos birtokán; a fényűzésről gróf Festetics Pál idején; Festetics György fiáról, Lászlóról, aki nemcsak adományozó-kedvéről, hanem könnyelműségéről is híres volt. László halála után unokaöccse, Tasziló lett a hitbizomány ura. Ö kegyetlen kizsákmányoló volt. Az utolsó birtokos, Festetics György herceg 1941-ben halt meg. Sokáig a „herceg városának" nevezték Keszthelyt. S hogy miért volt 360 szobája a hercegi kastélynak ? A közhit szerint azért, hogy a herceg az év minden egyes napján más szobában aludhasson. 1945-ben dőlt el a város népe és a Festetics család több mint kétszáz évig tartó pere: tízezer hold földet osztottak szét a nincstelenek között. A Szabadság című napilap írta annakidején : „Hogy a nép hiszékeny és elmaradott, az nem meglepő ezen a területen, ahol évszázadok óta a hercegi uradalom rabja volt, és ahol nyolc esztendőn keresztül Maróthy-Meizler Károly nyilas képviselő lehetett a nép bolondítója. Maróthy-Meizler földet ígért a zalai parasztoknak, ha képviselőnek választják meg. Azzal áltatta őket, hogy a Balatont lecsapoltatja és ott ad a parasztoknak földet . . De ha Keszthelyre megyünk, inkább az örök értékekre fordítsuk figyelmünket : sétáljunk a kastély híres tölgyfa lépcsőházában, nézzünk szét a nyolcvanezer kötetet őrző Helikon könyvtárban, mely ritka látványosság nagybecsű ősnyomtatványaival, értékes metszet- és éremgyűjteményével, bútoraival, festményeivel, porcelángyűjteményével. Azután ott a Balatoni Múzeum is, mely bemutatja a tóvidék történeti múltját, hajdani életét, néprajzát. Érdemes meglátogatni a majorsági múzeumot, ahol a régmúlt mezőgazdaságának eszközei láthatók . . . A Figyelő című gazdaságpolitikai hetilap 1959. július 14-i száma egy olvasói levelet közöl, melynek szerzője azt kifogásolja, hogy senki sem foglalkozik Keszthely fejlesztésével; egészségtelen, elhanyagolt a partszakasz, a csatornázás és az ipartelepítés ugyancsak megoldásra vár. Tíz évvel később a szállodai ágyak száma 252, a fizetővendég-szolgálat mindössze ötszáz vendégnek biztosít helyet, a kempingekben 1400-an férnek el. Még néhány az 1969 körüli gondokból : a város vezetői ipartelepítésért kilincselnek (addig az volt az elv, hogy Keszthely üdülőváros, minek oda gyár, vagy üzem?); végre felavatják az Univerzál Ruhagyárat és a Kőbányai Textilművek cérnázó üzemét ; a keszthelyi öböl teljes eliszaposodása veszélyezteti a város strandjait, vizitelepeit (évente mintegy 4,5 millió kilogramm hínárt „termel" az öböl); két évtized alatt másfélszeresére nőtt Keszthely lélekszáma — azonos közigazgatási területen. Ám ezalatt mindössze 18 lakás épült állami erőből; a harmadik és a negyedik ötéves tervben már több mint ötszáz. Ezek mellett már csak „különösnek" tűnik, hogy a Festetics kastélyt kaszárnyától élelmiszerraktárig mindenre használták, az impozáns barokk épületben még a restaurálás alatt is sokáig mosoda működött... A kastély teljes rendbehozatala 1978-ban fejeződik be. S már sorolhatjuk is, mi változott néhány év alatt: fölépült a Helikonszálló, 480 ágyas férőhellyel, strandszigettel. A helybeli Agrártudományi Egyetem elkészítette a keszthelyi öböl növényvilágának részletes térképét, a szakemberek javaslatokat tettek a hínárirtás módszereire. A Gagarin lakótelepen 1974-ben kísérleti házépítésre kapott megbízást az angol Wimpey cég. A „no fines" — vagyis a felhasznált beton nagy szemcséjű anyagáról „nem finom"-nak nevezett — technológiával gyorsabban felépíthető az épület. A technológia vizsgája jól sikerült, megfelelt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az Építés- és Városfejlesztési Minisztérium és az OKISZ szakzsürije követelményeinek; a helybeli építőipari szövetkezet öt hónap alatt húzta fel a 16 lakásos ház falait. Az 1975-ös nyár nem volt igazán napsütéses: csupán 53 napon át volt meleg. Mégis növekedett Keszthelyen A Goldmark-haz udvara Az Agrártudományi Egyetem a vendégszám és a tartózkodási idő. Tehát a városnak egyre inkább számolnia kell az idegenforgalom növekedésével, s ehhez kell szabnia felkészülését a főidényre. Ráadásul: néhány kilométer innét Hévíz, így tulajdonképpen az egész körzet fontos idegenforgalmi terület. Bizony sok minden hiányzik még: nincs elég korszerű üzlet, vendéglátóhely, s több szállodára lenne szükség. Túlzsúfoltak a strandok, nehézkes a városon áthaladó közlekedés, probléma a parkolás is. Talán csak a kulturális és sportprogramok számával és minőségével elégedettek a helybeliek. (Tavaly 129 kulturális rendezvényen csaknem 350 ezer látogató jelent meg.) Új kezdeményezés volt idén a táncház beiktatása a nyári műsorba: a magyar néptánc és népzene legősibb forrásait elevenítik fel az itt üdülőknek. A kastély koncerttermében 1976-ban tizenkét ka-16