Budapest, 1976. (14. évfolyam)

9. szám szeptember - Tamás Ervin: Keszthely

Műemlékház a Deák Ferenc utcában A kastélymúzeumban Keszthely kisváros. Múltja összeforrott a tóval, ötvöződött a várvédelemmel, területét több mint ezerháromszáz éve lakják. A Balaton partjától északra és nyugatra elterülő vidék régészeti lelőhelyekben gazdag, a Fenékpuszta melletti hajdani temető feltárása csak megerősítette a történészek korábbi feltételezését, miszerint az időszámítás utáni VI. században — a mai Franciaország és Nyugat-Németország területéről — alemán néptörzs érkezett Keszthely környékére, amely valószínűleg a nagy frank birodalom ellen lázadt fel. A néptörzs az Itáliából a Kárpátmedencébe vezető út Balatont érintő szakaszának a közelében települt le, és egy-két emberöltő alatt meggazdagodott. Az alemánok a 630-as évek táján hagyták el fenékpusztai településüket és benépesítették, majd várossá fejlesztették a mai Keszthelyt. Más — szinte népmesei ihletésű, mégis bizonyított — történelmi eseményeknek is részese a Balaton fővárosa. Aquincum és Itália között vezetett az egyik út, Sümeg és Szombathely irányából a másik. Itt, a Toronydombon találkoztak. Az utat erőd biztosította: C.astellum — Keszthely . . . Ahol az utak találkoztak, ott István király idejében két kis falu állt, az egyik Szent Márton temploma, a másik a gótikus plébániatemplom körül. LaczkfFy nádor építtette a templomot, meg a kolostort. Ismerős hangzású a név? Igen, a Toldiból, amint hadával Nagyfalunál léptet. . . Azután jött a török és a kiváltságos helyet meg kellett erősíteni ; új kaput kapott a kolostor, deszkák közé szorított köveket az ablakok ... A kelta földvársánc, Valcum, a rómaiak erődvárosa, a török kori templomerőd nyomai tanúskodnak a múltról. Állítólag itt született — legalábbis Jordanes, gót történetíró szerint — Nagy Theodorik, aki aztán a Balkánon át Itáliába vezette népét. Később Samo, a frank kereskedő önálló államot alapít, határerődje Fenékpuszta; majd az avar birodalom fölszámolja Samo államát. A keszthelyi kultúrában — így a városismertető — sajátosan él tovább a római, a germán, az avar hatás; a keszthelyi temető emlékanyaga is ezt igazolja. A település a XV. században már oppidum, azaz mezőváros volt. Fejlődésének csak a török előretörés vetett gátat, várát azonban sosem díszíthette a félholdas zászló! Többszöri sikértelen ostrom után az ellenség elvonult alóla. „F. kis magyar Weimar öléből Lássa hazánk kiderülni napját . . ." Berzsenyi több mint másfélszáz esztendővel ezelőtt írta Keszthelyt köszöntő versét. «A lokálpatrióták ma is szívesen idézik e sorokat. />. Fó>ivad P1-1/0 szerint Berzsenyi méltán emlegette Weimart, hiszen a keszthelyi Helikon ünnepek fénye, és iskoláinak — a Georgikonnak és zenekonzervatóriumának — híre messze eljutott. Keszthely az egyik legrégebbi magyar város. Régészeti leletek s dokumentumok tanúskodnak erről. 1404-ben újra városi rangot kapott. De kétszer is elvesztette már megszerzett rangját, hiszen közigazgatásilag 1954-ig ismét nagyközség volt. Nagyközség — ám a szellemi áramlatok örök gyűjtőhelye. Ismét dr. Fónvad Ernőt idézem : „Ali még a Georgikon öreg épülete, és a mai Agrártudományi Főiskola büszkén vallja elődjének. Fundata '797, jegyzem le az épület homlokzatáról az alapítás dátumát. Nyitva az ősi Festetics-kastély kapuja, a termekben a Helikon könyvtár kincsei." A XVIII. század nyugalmasabb éveiben a Festetics család szerezte meg Keszthelyt, amely hatalmas birtokaik igazgatási központia lett —