Budapest, 1976. (14. évfolyam)

9. szám szeptember - A címlapon Újpalotán (Csigó László felvétele)

Budapest minden kerületében a lakások minimálisan 70 százalékát munkásoknak kell kiutalni. Azokban a kerületekben viszont, ahol a munkás igénylők aránya magasabb 70 százaléknál, ott az igénylők arányának megfelelően kell részükre lakást juttatni. A lakást kérelmezők közel 60 százaléka tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakásra adta be igénylését. Egyharmaduk — közülük igen sok munkás — bérlakásra is jogosult, de a gyorsabb lakásjuttatás reményében vállalnának nagyobb anyagi terheket. A munkáscsaládok esetében lehetővé kell tenni — amennyiben kérik —, hogy bérlakást kapjanak. A Fővárosi Tanács messzemenően támogatja a telepszerű társasház-lakásépítést, ezen belül a munkáslakás-építést. Előközművesített területeket biztosít, vállalja a területen levő elavult épületek — bennük mintegy 2500 lakás — szanálását és felépíti a kapcsolódó létesítményeket. Mindezeket figyelembe véve,olyan döntés született, hogy a telepszerű magánerős lakásépítésre alkalmas további területeken felépíthető lakások 25 százalékával is a tanácsok rendelkezzenek. Ezáltal a tanácsoknál nyilvántartott társasház-lakást igénylők hamarabb juthatnak lakáshoz. Ezzel az intézkedéssel egyúttal elősegítik többezer olyan munkás lakásproblémájának megoldását is, akiknek munkáltatója kis- vagy középvállalat, önálló lakásépítést tehát nem tud kezdeni, de munkavállalóját kölcsönnel támogatja. A Tanács irányelvei — a népesedéspolitikai célok elősegítésére — fokozott figyelmet fordítanak a Budapesten lakó igényjogosult, többgyermekes családok lakásellátására. Ez kifejezésre jut abban a döntésben, hogy — azokat a lakásigénylőket, akiket 1975. december 31-ig három- vagy annál többgyermekes családként nyilvántartásba vettek, 1977 végéig lakáshoz kell juttatni, olyan sorrendben, hogy a legtöbb gyermeket eltartók kapják meg először lakásukat; — az 1976. évtől kezdődően a négy vagy annál többgyermekes családoknak a kérelem benyújtását (módosítását) követő évben, a háromgyermekes családoknak a kérelem benyújtását (módosítását) követő két éven belül lakást kell juttatni. Szociális támogatásul, egyedi elbírálás alapján, a négy- vagy annál több gyermekes családoknak a lakás-használatbavételi díj teljes összegét, míg a háromgyermekeseknek a díjat részben vagy teljesen el kell engedni. Figyelmet kell fordítani a lakáskiutalásnál arra, hogy a lakásfenntartási költséget (lakbér, fűtés stb.) viselni tudják. A kerületi tanácsoknál 1975 végéig 19 000 olyan lakásigénylőt vettek nyilvántartásba, akik két kiskorú gyermeket tartanak el. A Tanács most elfogadott irányelveiben teljesen új elhatározás — eddig erre nem volt objektív lehetőség —, hogy azokat a kétgyermekes, Budapesten lakó családokat is önálló lakáshoz kell juttatni 1980. december 31-ig, akiknek igényét 1975 végéig kétgyermekesként nyilvántartásba vették. Elsőbbséget élveznek azok, akik a legsúlyosabb körülmények között laknak, és akik több éve saját háztartásukban tartják el nagykorú közeli hozzátartozójukat. ? Balla Demeter felvétele A fővárosban az összes igénylő 43 százaléka 35 év alatti fiatal házas. Lakáshoz juttatásuk szintén igen fontos feladat. Biztosítani kell, hogy a kiutalható lakások legalább 45 százalékát a fiatal házasok kapják. Ezen felül, a családalapítás és az előtakarékosság megkönnyítése érdekében, átmeneti elhelyezés céljára 4—5 ezer megüresedő komfort nélküli vagy félkomfortos lakást kell részükre juttatni. Az így elhelyezett fiatal házasok igényét továbbra is nyilván kell tartani, és a család gyarapodásától függően, igényjogosultságuk sorrendjében gondoskodnak végleges elhelyezésükről. A nyilvántartott igénylők közül 30 ezer család jelenlegi lakását nagyobb szobaszámúra, vagy magasabb komfortfokozatúra szeretné elcserélni. Közülük sokan rosszabb, zsúfoltabb körülmények között élnek, nehezebb anyagi helyzetben vannak az önálló lakással nem rendelkezőknél. Ezért határozott úgy a Tanács, hogy a jelen tervidőszakban az eddigieknél sokkal több lakást a csereigények megoldására kell fordítani.