Budapest, 1976. (14. évfolyam)

8. szám augusztus - Vincze Oszkár: A közműfejlesztés új ötévesterve

új ötéves terve Természetesen a Tanács a mennyiségi fejlesztés arányainak növeléséről sem mondhat le. Budapest ivóvíz-szükségletének mintegy 70—75 százalékát a Szentendrei-sziget és a Duna bal partjának kútcsoportjai, valamint két felszíni vízmű szolgáltatja. A Szentendreisziget a mérhetetlen iramban növekvő vízszükséglet következtében már képtelen elegendő vizet szolgáltatni, mert az északi térségben a víztartalék fogytán van. Ezért a víztermelés súlypontját már esztendőkkel ezelőtt délre, Csepel térségébe kellett áthelyezni, ahol még hosszú időre való készlet vár kiaknázásra. Napi 300 ezer köbméter új vízszolgáltató kapacitást kívánnak kiépíteni az ötödik ötéves terv időszakában. Ebből napi 75 000 köbméter kitermelését a Tahi I. vízmű, napi 225 000 köbméterét pedig a Csepel III. vízmű létrehozásával fogják megoldani. Ezekkel egyidőben meg kell építeni az alacsony nyomású vezetékrendszert, a szigetszentmiklósi nagy nyomású gépházat, amely az egész Csepel-szigeten a kitermelt víz továbbítását nagyobb távlatban is szavatolja. Mihamarabb meg kell oldani Észak-Buda mai szűkös vízellátásának kérdését is. A békásmegyeri gépház és a meglevő két 800 milliméter átmérőjű főnyomócső már nem elégíti ki a terület vízszükségletét, növelni kell tehát e gépek teljesítőképességét. Ez indokolja a békásmegyeri gépház alapos rekonstrukcióját és bővítését, valamint a III. sz. 1200 milliméter új főnyomócső megépítését. S megépül a dél-budai főnyomócső is. Hegyes-dombos kerületekben kézenfekvő megoldásnak kínálkozik a víztároló kapacitás jelentős növelése. A tervezett 114 500 köbméter méretű tárolótérfogat-bővülésből legnagyobb lesz a gellérthegyi 2 X 40 000 köbméter térfogatú medence. Üzembehelyezésüket 1978-ra tervezik. További, 10 000 köbméter térfogatú medencéket építenek a Dajka Gábor úton; 5 000 — 5 00

0

köbméter befogadóképességű medencét kap a Rókahegy és Óbuda, végül 3 000 köbméter befogadóképességű tároló épül a Csatárka úton. Ezenkívül még több kisebb tárolómedencét építenek a jelen tervidőszakban. A vízellátás bővítését mégis elsősorban a csepeli vízmű biztosítja, amelynek végső kapacitását távlatban napi 500—600 000 köbméterre becsülik. A Csepel-szigeti jelentős víztartalék hosszabb időre is biztonságossá teszi a főváros vízellátását. A vízellátással arányosan növekszik a jelentős lakásépítkezésekhez szükséges egyéb közművek teljesítőképessége is. Fontossági sorrendben a szennyvíztisztító kapacitás növekedését említhetjük. E téren a fővárosban több évtized lemaradását kell mihamarabb pótolnunk. A szennyvíztisztítás teljesítőképességét az ötödik ötéves terv időszakában — több mint 1 milliárd forint ráfordításával — igen jelentős mértékben növelik. Befejezik az előző tervidőszakban már megkezdett dél-pesti szennyvíztisztító-telep bővitését, amely elkészülte után napi 72 ezer köbméter névleges teljesítményűre növekszik. A meglevő hitelek felhasználásával megindul az észak-pesti szennyvíztisztító telep építése, a tisztítás mechanikai fokozatának üzembehelyezésével. A biológiai berendezés működése és az iszapkezelés beindítása azonban csak a hatodik ötéves terv időszakában várható. Megkezdődik a budai főgyűjtő, a Róbert Károly úti főgyűjtő, a csepeli, az újpesti és a kispesti főgyűjtő és átemelő berendezés építése. Mindezeken kívül folytatódik a békásmegyeri és az albertfalvai átemelő berendezés építése is. E tervidőszakban befejezik a Gellért-fürdő és a Dandár-fürdő felújitását, megkezdik a Széchenyi-fürdő rekonstrukcióját, valamint a Szabadság-strand téliesítését. Megindul az igen értékes vegyi összetételű termálvízre alapozott Pascal-fürdő építése is. A lakosság tisztaságfürdő szükségletén és igényén kívül mind nagyobb figyelmet kell szentelnünk Budapest rendkívül gazdag termális vízvagyona tervszerű hasznosításának. A negyedik ötéves terv végrehajtása során a gázellátásban szerkezeti változásnak lehettünk tanúi. Nem fejlesztik a városigáz termelését és megkezdték a földgázszolgáltatás kiterjesztését. A kiépülő újabb hálózatokat tehát már földgázra kell megépíteni, miközben a meglevő, kiterjedt városigáz hálózatot és a háztartásokat alkalmassá kell tenni a földgázfogyasztásra . A földgázfogyasztás kiterjesztésére megépítik a III. kerületi 3500 méter hoszszú, Újpesten pedig a 2800 méter hosszú nagy középnyomású vezetékrendszert. A vezetékes gázt eddig nélkülöző területeken 50—60 kilométer hosszú kisnyomású földgázellátó vezetékrendszer épül. A gázvezeték rekonstrukciója során 200 kilométer hosszú csővezetéket kell kicserélni. Ez egybeesik a földgázra való átállás követelményeivel. Kiemelkedő jelentősége van a Nagykörút és a Duna határolta területen végzendő, továbbá all. kerületben a Mártírok útján és a Rózsadombon, Óbuda-Újlakon, a XII. kerület belső részein, az I. kerületben, a X. és a XIII. kerületben sorra kerülő munkálatoknak. Az ötéves terv időszakában mintegy 90 000 fogyasztó átállítását tervezik városigázról földgázra. A gázzal fűtött lakások számát 39 ooo-rel növelik; így összesen 195 ezer lakás gázfűtése lesz biztosítva. A lakótelepek gázhálózatát úgy alakítják ki, hogy a környező területek lakásai is kapjanak vezetékes gázt. Mindez arra utal, hogy a fővárosban az energiaellátás a következő ötéves tervidőszak során jelentősen civilizálódik. Kellő anyagi források híján e tervidőszakban még nem kerülhet sor a nagy központi temetőhely megépítésére, pedig — kiváltképpen a budai oldalon — nincs elegendő sírhely. Számolni kell azzal, hogy — budai lakosok esetében is — a hagyományos temetés iránti igényeket a következő esztendőkben a pesti temetőkben lehet csak kielégíteni. Célszerű volna tehát ha a tervidőszak végére a temetések mintegy 60 százalékát hamvasztással oldanák meg. A krematóriumok kemencéinek számát idén 4-re, 1978-ig 6-ra emelik. Urnafülkék építésére 30 millió forintot fordítanak. A hagyományos temetések iránti óhajok teljesítésére megkezdik az Űjtemető átalakítását Fővárosi Központi Temetővé. Sor kerül néhány kisebb temető ravatalozójának felújítására is. A Városligetben befejezik a negyedik ötéves terv időszakában megkezdett parkrekonstrukciót, és az Óbudai hajógyári szigeten folytatják a terület parkosítását. Tervszerűen épülnek további új parkok az új lakótelepeken. A jelen tervidőszakban napi 1200 tonna teljesítőképességgel szemétégetőmű épül. E 2 milliárd forint összegű beruházás 1976 — 1981 között készül el. A tervidőszak első felében megoldódik a főváros területén a korszerű, pormentes szemétbegyűjtés is. A trágyakészítés régebbi gyakoilatával szemben a csatornázatlan területeken az űrgödrök tisztítását kell az egyik fő feladatnak tekinteni. E feladat sikeres megoldásának előfeltétele: megfelelő célgépek beszerzése és a folyamatos tisztítás megszervezése. Sajnos Budapest peremvárosainak jelentős hányada még mindig csatornázatlan. Ez olyan gond, amelynek teljes megszüntetésére még hosszú esztendőkön át sem tudunk elegendő pénzügyi és műszaki erőt mozgósítani. Végezetül: az ötödik ötéves terv nagyarányú közműfejlesztési beruházásaira a költségfedezet biztosított. A kivitelezőkön a sor, hogy a terveket maradéktalanul valóra váltsák. Vincze Oszkár 5