Budapest, 1976. (14. évfolyam)

8. szám augusztus - Vincze Oszkár: A közműfejlesztés új ötévesterve

A közműfejlesztés Az ötödik ötéves terv indulásának első hónapjait éljük. A vállalatok, intézmények még az előző tervidőszak tanulságait értékelik, miközben már az új tervidőszak feladataival birkóznak. Teljes egészében vonatkozik ez Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtóbizottsága Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóságának munkájára, amely szolgáltatásaival, tevékenységének zömével életünk minden fontosabb területét át- meg átszövi, és világvárossá előlépett fővárosunk jövendő életének mechanizmusát, városképi megjelenését is nagymértékben meghatározza. Mielőtt a Főigazgatóság ötéves tervének vázlatos ismertetésére rátérnénk, érdemes rövid visszapillantást vetnünk az előző tervidőszak során elért eredményekre. Az elmúlt öt esztendő a közműfejlesztés korszaka volt. A terv meghatározta pénzforrásokból évenként átlagosan 2 milliárd forintot ruháztak be olyan célokra, amelyek szinte kizárólag a lakosság közvetlen napi érdekeit, kényelmét szolgálták. A vízellátásban a víztermelő kapacitás csaknem 40 százalékkal növekedett. A negyedik ötéves terv időszakában a főváros lakosságának már 95 százaléka részesült a vezetékes vízszolgáltatás előnyeiben. A Szentendreiszigetnek csaknem a teljes vízkészletét feltárták, és a termelőberendezések is kiépültek. A kitermelt vizet ember-nagyságú átmérőjű főnyomócső-rendszeren át juttatják a fogyasztók százezreihez. A hálózatot az új lakótelepeken kívül elsősorban a külső kerületekben fejlesztették, így a peremvárosok és a városközpont közötti színvonal-különbséget ismét sikerült némileg csökkenteni. A főváros vízellátó hálózata 1971 és 1975 között mintegy 10 százalékkal növekedett. Ezzel a város csőhálózatának hosszúsága elérte a 3800 kilométert. A szenny- és csapadékvíz elvezetésében is jelentős volt a fejlődés. E vezetékhálózat hosszúsága 11 százalékkal növekedett, s ma már 1,5 milliónál több budapesti polgár él közműves, csatornázott területen: a város lakosságának csaknem 77 százaléka. Hálózatfejlesztést — néhány kisebb arányú csatornaépítés kivételével — döntő mértékben a lakótelepeken és azok környékén végeztek. A negyedik ötéves tervidőszak középső szakasza óta nagyobb gondot fordítottak az elvizenyősödött területek vízmentesítésére, s hozzáláttak a XVI. kerület tervszerű vízmentesítéséhez. A főváros árvíz elleni védettségére a budai Duna-parton, a város határától kiindulva, megkezdték a Római-parti védőmű építését. A fürdőszolgáltatásban megindultak a több tervidőszakot felölelő rekonstrukciós munkálatok. Ez idő szerint a Gellért- és a Dandár-fürdő felújítását végzik. Korszerű fürdőt építettek Újpesten, amely a városligeti Zsigmondy-féle kutakból gyógyvizszolgáltatást ad az északi munkás-lakta kerületeknek. Erőteljes ütemben folytatják a vezetékes gázszolgáltatás hálózatának bővítését, kiterjesztését. Kereken négy százalékkal növelték a lakásállomány gázellátását, 100 százalékkal a gázzal fűtött lakások számát. Ma már 156 ezer fővárosi lakást fűtenek gázzal. Tervszerűen folytatják a városigázzal ellátott területek földgázra való átállítását. Már átállították földgázra Csepel, Pesterzsébet egy részét, a Szabadsághegy környékét, Zugligetet, a Várhegyet, a Belváros egy részét és a Római-fürdő környékét. Az elmúlt tervidőszakban a városigáz termelő berendezések fejlesztését teljesen leállították. A korszerű fűtésmód terjedése nemcsak a gázfűtéses lakások számának növekedésével mérhető, hanem a távfűtés erőteljes fejlesztésével is. A korszerűen fűtött lakások száma 1971-ben a lakásállománynak mindössze 20 százaléka volt; jelenleg elértük a 38 százalékot. A legdinamikusabban a távfűtéses lakások aránya növekedett. A közegészséget szolgálja a város tisztántartása. A negyedik ötéves terv időszakában e munkaterületen fokozták a gépesítést. Forgalmi telep épült Óbudán. Ennek szükségességét az elszállitott szemét mennyisége indokolta, amely a tervezetthez képest meglepő mértékben növekedett. A közterületek tisztántartását 14 millió négyzetméter felületen végezték. A gépesítés felfejlesztésével ez 60 százalék növekedési aránynak felel meg az előző ötéves terv tényszámaihoz képest. A tervidőszak öt esztendeje során a közpark-állomány csaknem 25 százalékkal gyarapodott; ma már csaknem 12 millió négyzetméter a gondozott parkállomány kiterjedése, s ennek mintegy 96 százalékát belterjesen művelik. Ebben a tervidőszakban adták át a Kőbánya-Óhegyi és a Centenáriumi parkot. Megkezdték a Budapesti Nemzetközi Vásár területének helyreállítását s egyidejűleg a Városliget teljes rekonstrukcióját. Tervszerű parkosításba kezdtek az Óbudai hajógyári szigeten is, ahol az első parkosított területrészt, a Május 9.-e parkot 1975-ben felavatták. Ezek az eredmények kétségtelenül biztatóak, azonban sok feladat áthúzódott az elkövetkező esztendőkre. Ezek a kötelezettségek határozzák meg az ötödik ötéves tervidőszak elsődleges teendőit. Az új ötéves terv koncepciójában a legelső helyen az évi 10 —11 ezer állami lakás építésével, valamint az évi 4—5 ezer támogatott telepszerű lakásépítéssel összefüggő alapközművesítés nagy célkitűzése áll. Gazdaságosan, tervszerűen csak olyan területen lehet — és csak ott szabad! — építkezésbe fogni, ahol már az építés megkezdésének pillanatában előkészített terület áll a kivitelező vállalatok rendelkezésére. Megnyugtató tény, hogy közművesítésre Nagy-Budapesten az ötödik ötéves terv időszakában kereken 16 milliárd forintot fordíthatnak. Ez az összeg a negyedik ötéves terv tényszámaihoz képest mintegy 60 százalék növekedésnek felel meg. A kormány és a főváros vezetői úgy döntöttek, hogy a közművesítés dinamikusabb fejlesztése érdekében más alágazatok előirányzatait — átmenetileg — inkább némileg csökkenteni kell. Sorrendileg e célkitűzést a lakossági szolgáltatások kiterjesztése és kulturáltabbá tétele követi. Budapest világvárosi rangjának megfelelően halaszthatatlanná vált egész közműhálózatunk, a vízszolgáltatási, a gáz, a csatorna és a távfűtő hálózat további fejlesztése, valamint a meglevő hálózatok rekonstrukciója. Külön hangsúlyt kap a peremkerületek erőteljes közművesítése, a munkás-lakta területek hátrányos helyzetének mielőbbi felszámolása. A következő esztendők terveinek következetes megvalósítása azonban még mindig csupán a kezdő lépéseket jelenti! Ennek a feladatnak a teljes megoldása még a hatodik és a hetedik ötéves terv időszakába is áthúzódik. A távfűtési és egyéb hálózatok továbbfejlesztéséhez további jelentős ipari és vállalati kapacitásokat kell teremteni. Koncepció és végrehajtás között enélkül áthidalhatatlan hézagok keletkeznének-Esztendők óta folyamatban van a főváros vízellátásának tervszerű fejlesztése, hogy a vízszolgáltatás mennyiségi és minőségi növekedése az igények alakulásával összhangban maradjon. Jólesik megállapítani, hogy Budapest lakóterületein — a lakásokban és az iparban egyaránt — a vízhiány már a negyedik ötéves terv időszakában megszűnt. Ez azonban még nem minden. Az elkövetkezőkben a kiegyensúlyozottabb vízszolgáltatás biztonságát és gazdaságosságát kell az optimumhoz közelebb vinnünk. 4