Budapest, 1976. (14. évfolyam)

7. szám július - Ifjúsági Ház a Belvárosban

Siklós Péter felvételei Vasárnaponként: „Lemezlovas-délután ..." Ifjúsági Ház a Belvárosban Színes fürdősapkás fejek merülnek az átlátszóan tiszta víz zöld tükre alá, mások felbukkannak: 11—12 éves fiúkkal és lányokkal van tele a medence. Úsznak, fejenállnak a vízben, vagy az úszás első tempóit próbálják, hadonásznak,kalimpálnak. Minden arc ragyog. Pedig ezek a gyerekek „iskolában" vannak: tornaóra helyett jöttek úszni a Münnich Ferenc utcai általános iskola ötödikesei. — Ez az első órájuk itt — mondja a tanárnő. — Már idejövet olyan izgatottak voltak, hogy alig bírtam velük. Az uszoda a Molnár utcában, a Belvárosi Ifjúsági Ház földszintjén van. Egy olasz gépezet segítségével a víz féléven át önmagát tisztítja, nem kell leereszteni s a medencét újra feltölteni. A medence hossza 25, szélessége 9, mélysége 1,10 méter. A víz hőmérséklete 27—28 fok. Ideális tanuszoda. Mint a Működési Szabályzat leszögezi: az V. kerületi általános iskolák ötödikeseit, a testnevelési tagozatos iskolák I. és II. osztályosait tanítják itt úszni, szám szerint 7általános iskola gyerekeit, 31 csoportban. 16 Nyáron az uszodát, karbantartási munkálatok miatt, egy hónapra bezárják, egy hónapig pedig a napközi-táborok vakációs kisdiákjai úsznak benne. Mikor született az ötlet, hogyan jött létre ez az uszoda, s fölötte az ötemeletes Ifjúsági Ház? Kovács László, az V. kerületi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője és Szilák Józsefné népművelési csoportvezető tájékoztat. Az Ifjúsági Ház nyilvánvalóan a szívügyük volt és ma is az; ezernyi más gondjuk mellett is kitűnően ismerik az adatait, nem kell dossziékban keresgélni, kívülről tudják, kik adták hozzá a milliókat, kik készítették — nem egészen kifogástalanul — a lépcsők és a termek burkolatát. Számontartják a kapcsolóberendezés hibáit, a hiányzó függönyöket csakúgy, mint a megvalósult és tervezett kulturális műsorokat... Eredetileg csak egy uszodát akartak, az oktatáspolitikai határozat értelmében egy helyet,