Budapest, 1976. (14. évfolyam)

7. szám július - Sívó Tibor: Fővárosunk a nemzetközi idegenforgalomban

Sivó Tibor Fővárosunk a nemzetközi idegenforgalomban Akülföldiek hazánk iránti érdeklődése évről-évre fokozódik. A fejlődés töretlen, pedig az utóbbi időkben nagy idegenforgalmi hagyományokkal rendelkező országok turizmusában is — különböző okok miatt — időnként visszaesés következett be. Az előrehaladást jelző számok, a statisztikai összehasonlítások Magyarország számára imponálóak. Most mégsem az adatok elemzésére, s az abból levonható következtetésekre törekszem, hanem néhány fontosabb kérdésfeltevéssel rávilágítanék Budapest jelentőségére a magyar idegenforgalomban. Mi az oka annak, hogy a Magyarországra irányuló nemzetközi idegenforgalom 60—70 százalékának célja elsősorban Budapest? Mi vonzza ide a világból a turistákat, utazókat, látogatókat? Miért a magyar főváros az egyik centruma a mi idegenforgalmunknak? Milyen reális lehetőségei vannak a vendégfogadás további kiszélesítésének? Tartós lehet-e versenyképességünk a nemzetközi mezőnyben? Hogyan hangolható össze a turizmus feltételeinek javítása a pesti emberek növekvő igényeinek teljesítésével? Mi a politikai, eszmei, társadalmi, gazdasági értéke a növekvő vendégáramlásnak? Csak néhány megközelítési módot emeltem ki. Alkalomadtán, a mélyebb elemzésnél célszerű lesz a vonzás és az idegenforgalmi feltételrendszer budapesti főbb elemeit is minősítve — pozitív és negatív jegyeivel együtt— bemutatni. Ennek során érdemes mérlegelni, hogy pl. a budai vár területén milyen teendőink vannak annak érdekében, hogy ez az idegenforgalmi attrakció kellemes lakónegyed is legyen. A Margitsziget helyzetét — a maga ritka természeti adottságaival és építményeivel — szintén érdemes az idegenforgalom szemszögéből is átfogóan megvizsgálnunk. Célszerű majd csoportosítani kulturális rendezvényeinket is, aszerint, hogy melyek érik el — hazai közművelődési feladataink teljesítése mellett — a nemzetközi színvonalat is. Szükséges-e az idegenforgalom számára külön, speciális programokat szervezni? Ezzel kapcsolatban hogyan alakul teendőink sorrendje? A budapesti gyógyforrások vize felhasználható-e több célra, azaz szolgálhatja-e egyidejűleg a magyar lakosság rekreációját, ugyanakkor hasznosítható-e az idegenforgalomban a tartózkodási idő meghosszabbítására, gyógyító felkészültségünk helybeli exportjára? Szállodaiparunk műszaki kopását milyen gyorsan tudjuk pótolni, valamint a jóleső és a feltűnő emberi figyelem, a szakmai felkészültség milyen mértékig képes kiegyenlíteni elmaradásunkat? Érdemes azt is alaposan megvizsgálni, hogy a tradicionális magyar vendéglátóipar meddig tekinthető a vonzás tartós eszközének, miként lehet — a hagyományokat megőrizve — a vendéglátást gyorsabban korszerűsíteni. Jóleső megtiszteltetés, hogy egyre több nemzetközi szervezet választja ülésének színhelyéül fővárosunkat. A szervezés javítása mellett az ilyen rendezvényekhez szükséges létesítmények, berendezések, eszközök fejlesztésére is gondolnunk kell. A szocialista országokból, elsősorban a szomszédos Csehszlovákiából 7—800 ezren keresik fel évente fővárosunkat. A vidéki nagy számú utazó, mindenekelőtt a fiatal, az ismeretek után vágyó ember első úticélja Budapest. A sokféle érdeklődésre, kívánságra differenciáltan kell reagálnunk. Gazdag módszerei alakultak ki a világban az utazások indítékai megállapításának. Kutatóintézetek tanulmányai, statisztikai megkérdezések, valamint a szállodák kifinomult recepcióinak, a hostesseknek, az idegenvezetőknek, az utazásokat szervező irodák törzsalkalmazottainak, a vendégekkel foglalatoskodó, róluk gondoskodó megannyi szakembernek a tapasztalatai értékes és következtetésekre alkalmas válaszokat adhatnak. Kérdéseinkre a válasz megközelítő pontossággal kialakult. A fővárosunkba időnként visszatérőket ismételten megejti a város fekvése, ritka természeti panorámája. Emellett: Budapestnek atmoszférája van — mondják a vendégek. Lüktet az élet, és az érdeklődőket vonzza a sokszínű város, a tradíció és az állandó fejlődésben, mozgásban levő jelen együttes képe. Gyakori eset, hogy a hivatalos küldöttből később ismételt magánvendég lesz. Ha jól érzi itt magát, ha maradandó emlékeket, élményeket visz magával: legjobb propagátorunk válik belőle. A szocialista építés és fejlődés tapasztalatainak megismerése, azokból a külföldiek számára a felfogásuknak megfelelő következtetések levonása is kíváncsivá teszi a hozzánk érkezőket. Általában bármely főváros tükörképe országa életének, intézményrendszerének, közhangulatának. Sőt, vannak országok, ahol — érthető módon — némileg felnagyítják ezt a tükörképet. Nálunk ez egy kicsit fordítva van. Aki Budapestet jól és sokrétűen ismeri, és az elmúlt 30 év alatt tett is valamit a maga erejéből fővárosunk mai színvonaláért — nemcsak igényel, követel, vagy lebecsül! —, aki fellép minden olyan kisebb-nagyobb káros jelenség, vagy a közöny ellen, amely árt Budapestnek, az ilyen pesti ember ugyanakkor nagy örömmel érzékeli, hogy néhány megyei centrumunk önmagához, korábbi színvonalához mérhető, sokoldalú előrehaladása nagyobb ütemű, mint Budapesté. Ez teljesen megfelel a kormány tudatos, tervszerű társadalom- és településfejlesztési politikájának. 12