Budapest, 1976. (14. évfolyam)

7. szám július - dr. Beck Béla: Budapest V. ötéves terve — közgazdasági nézőpontból

Dr. Beek Bela Budapest felszabadulás utáni fejlődésében az V. ötéves terv­időszak minden bizonnyal sajá­__ _ _ _ tos he 'yet e'- Legfonto-Budapest V. oteves terve sspci ^^wm wm w m ff* ^^ ^^ • TM • w »w w w * W B s w tatasa, sot nehany vonatkozas­• II • f m F FF • F I '>an a Okozása. Sajátos vonás az kozgazdasagi nezopontbol városban ebben az időszakban jelentkeznek, és időben előbb, mint más területeken. Végül megoldásra érett néhány olyan feladat, amely a kétmilliós nagy­város és a vele összeforrott agg­lomeráció törvényszerű vele­járója. Mindezek, valamint a nép­gazdaság tervszerű irányításá­nak erősítésére való törekvés és a kormány kiemelkedő figyelme a főváros fejlesztése iránt, fo­kozza a tervezők felelősségét, szélesebb, sokrétűbb tervező­munkát és közgazdasági meg­alapozást igényel. A Fővárosi Tanács az V. ötéves tervet gondos, közel két évre kiterjedő tervező munkával ké­szítette elő. A fokozatosan ki­alakuló népgazdasági célokkal, gazdaságpolitikai követelmé­nyekkel és anyagi erőforrások­kal összhangban alakult ki a terv. A főváros kiemelt fejlesztése A magyarországihoz hasonló nagymértékű fővárosi koncent­ráció kevés országban található. Budapesten él az ország lakos­ságának egyötöde, összpontosul az ipar egyharmada, a tudomá­nyos élet és a kutatóintézmények mintegy 80%-a, a felsőoktatás fele. itt bonyolódik le a kiske­reskedelmi forgalom harmada, valamint a külkereskedelmi te­vékenység döntő többsége. A főváros szerepe az ország életé­ben minden vonatkozásban ki­emelkedő. Az illetékes párt- és kormány­zati szervek a főváros súlyának és jelentőségének megfelelően nagy figyelmet fordítanak Buda­pest fejlesztésére. A Miniszter­tanács és az illetékes pártszervek még a népgazdasági terv jóvá­hagyása előtt foglalkoztak a fő­város helyzetével és V. ötéves terve előzetes fejlesztési el­gondolásaival. Az Országgyűlés 1975 végén jóváhagyta a magyar népgazda­ság V. ötéves tervéről szóló tör­vényt, amely meghatározta a főváros fejlesztésére előirány­zott központi eszközöket és a A Felszabadulás téri aluljáró építése — tetőponton

Next

/
Thumbnails
Contents