Budapest, 1976. (14. évfolyam)

6. szám június - Csapó György: A Fészek

meg a szavát, csak az aláírását — fordított hátat a múzeumigazgatónak a miniszter, akinek ilyen megdöbbentő komoly véleménye volt az államférfiak aláírásáról . . . Most már csak az országgyűlés volt. hátra, és Pulszky Ferenc hetekig szorongott az előadói székben. Hosszú és mérges biidsévita volt, Tisza Kálmán vezette az offenzívát a kormány ellen, nem volt olyan tétele a költségvetésnek, amibe bele ne kötött volna, s egészen biztosra lehetett venni, hogy a Nemzeti Múzeum sose látja a bilini kincseket. Hiszen az ellenzéknek egyéb se kell, csak a Lobkowitz nevét meghallja a Batthyány Kázmér neve után. Tudniillik a kötségvetésben közvetlen az ásványgyűjtemény előtt a kisbéri uradalom ügye volt soron, amelyet a Bach-korszakban elkoboztak az emigráns negyvennyolcas külügyminisztertől. A kiegyezés után az örökösök kárpótlást követeltek, s ebben a kényes kérdésben kellett. most a parlamentnek dönteni. Izgalmas vita kerekedett, volt név szerinti szavazás nagy lármával, amely még nagyobb lett, mikor az elnök az eredményt kihirdette. Ezt a pillanatot használta föl Pulszky Ferenc az előadói székben. — Egy ásványgyú'jtemény megvétele a Nemzeti Múzeum, a bányászati és erdészeti akadémia és más tanintézetek számára harmincötezer forint — hadarta sebesen. És mivel az ördög se figyelt oda, mindjárt odakiáltotta a határozatot is az elnöknek: — Megadjuk! Az elnök azonban, az öreg Somssich Pál, nagyon alkotmányos ember volt, ennélfogva kétségbeesetten megrázta a csengőt: — Figyelmeztetem a Házat, hogy harmincötezer forintról van szó, a haza jelen körülményei közt nevezetes összegről ... Beszélhetett azoknak, mikor jobb- és baloldal egyformán azt kiabálta egymás felé, hogy „hazaárulók!". Csak Pulszky csinált tölcsért a két tenyeréből, és most már erélyesen süvöltött rá az elnökre: — Megadjuk! így aztán az elnök kénytelen volt kimondani a határozatot. A parlament megvette a világhírű gyűjteményt a Magyar Nemzeti Múzeum számára. Mégpedig egyhangú határozattal. Másnap értesülhetett is róla az újságokból, hogy milyen okos dolgot végzett ő most. (1929) Kolozsvári Miklós: Bábjáték 21