Budapest, 1976. (14. évfolyam)

1. szám január - dr. Zábrák Gyula: A Pesti Vármegyeháza

is átdolgozta eredeti homlokzattervét. „Mivel az építész nem valósította meg eredeti elgondolását, a levegős és erősen plasztikus hatású, kiugró építményt, a hat rovátkolt testű, korinthoszi oszlop mögött valósággal kivájta a falat, azaz a timpanon mögötti homlokzati falsíkot mélyebbre süllyesztette, mint az oldalszárnyak falait — írja Tóth Antal idézett művében. — A homlokzat újszerűsége éppen ebben rejlik. A portikusznak ez a megoldása, amely valóságos tömbök kialakítása helyett az épület méreteit, plaszticitását, monumentalitását illúziókeltő eszközökkel igyekszik fokozni, a klasszicizmus lehetőségeinek határát súrolja ... Ez az újszerűségében meghökkentő és napjainkban is elismerést kiváltó épülethomlokzat Zitterbarth legjobb építészeti kvalitásaira vall. Épülete bizonyíték arra, hogy korának kiváló művésze volt, aki a felgyorsult politikaitársadalmi fejlődéssel járó érzelmi változásokra és ízlésbeli követelményekre még a vezető építészeket is megelőző szenzibilitással reagált." Lépjünk be a palotába az oszlopos, háromhajós kocsibejárón át; ez őrizte meg leghívebben eredeti formáját. Ebből nyílik a ionoszlopos lépcsőház és ez vezet be a varázslatosan szép l-es udvarba. Az udvart három oldalról háromszintű árkádsor övezi, míg a negyedik oldalon — a kapubejáróval szemközt — a Gyűlési Palota udvari homlokzata látható. A földszinti árkádsor boltíves, az emeletiek oszloposak. Az udvar díszei a falikutak, az emléktáblák, a rácsok és egy hatalmas fa. Ennek az udvarnak a látványáért egymagában érdemes a megyeházát megtekinteni. Mint az előbbiekből kitűnik, a főépületben nem voltak gyűlésre alkalmas termek. Ebben az épületrészben különféle hivatalok és hivatalnoki (alispáni, főszolgabírói, főügyészi stb.) szállások voltak elhelyezve. Az 1920-as években megkezdődött a lakások felszámolása, helyüket irodák foglalták el. Az épület 1950 óta a Pest Megyei Tanács székháza. Boltíves kocsibejárón keresztül jutunk a Il-es udvarba. Ebből az átjáróból nyílik a lépcsőház, amely a Hild János terve szerint épített Gyűlési Palotába vezet. E terem szépsége lenyűgözi a szemlélődőt. „Impozáns mérete, világosan áttekinthető csarnokszerű tere, visszafogott díszítése, tiszta építészeti megfogalmazása elragadtatásra késztet. A Gyűlési Palota (épületbelső) Lépcsőház-részlet