Budapest, 1976. (14. évfolyam)

1. szám január - dr. Zábrák Gyula: A Pesti Vármegyeháza

Hébé kútszobor Rab Ráby emléktáblával megjelölt börtöne Ez az egyetlen Hild alkotta ente­riőr, amely a legkevésbé válto­zott meg felépítése óta, jóllehet az új, beépített berendezés zava­róan hat benne" — írja Tóth Antal. A bejárattal szemben van a díszemelvény, körül galéria. A terem ablakai az l-es és ll-es ud­varra nyílnak, mégpedig nem egy síkban, mert a középső, na­gyobb ablak erősen kiugrik. így alakult ki a nyolcszögletes alap­rajzú terem és ezért olyan kü­lönlegesen jó a világítása. Ebben a teremben sok izzó hangulatú közgyűlés zajlott le; az egész nemzet figyelte Széchenyinek, Kossuthnak, Jókainak és mások­nak itt elhangzó felszólalásait. A Gyűlési Palotából lehetett átjutni a ma már nem felismer­hető kisebb Gyűlési Palotába. Itt voltak a levéltári szobák, a börtöncellák és itt volt a rab­kápolna is. A Közgyűlési termek­hez csatlakozó börtönszárnynak érdekessége a nyolcszögletes rab­kápolna. Ennek a belső oldalán is erős ráccsal védett ablakok voltak, hogy a rabok a börtön­folyosó elhagyása nélkül is részt vehessenek az istentiszteleten. A Pestkörnyéki Törvényszék épületének elkészültéig, 1921-ig használták a börtönöket. Azóta ezek is hivatali helyiségek, ki­véve a kápolnát, amely jelenleg könyvtár. Az ún. kápolnaszárny épülete választja el a ll-es udvart a lll-astól. A második udvart is több szobor, relief díszíti, és több emléktábla látható. Ezt az udvart hívták akasztó udvarnak. Ráday Gedeon kormánybiztos itt akasztatta fel az elfogott betyá­rokat, szegénylegényeket. Erre utal egy oszloptörzs és váza, fö­lötte emléktáblával: Ez volt a vármegyei sedria (Törvényszék) akasztó udvara A börtönnel kapcsolatos egy másik emléktábla is, mely sze­rint: „Itt ült fogságban nehéz vasban Jókai hőse: Rab Ráby" Ismét boltíves kapun jutunk át a 111-as, a legnagyobb udvarba. Nyugati oldalát a már említett kápolnaszárny, illetve a kápolna alkotja. Ezt a két udvart elvá­lasztó részt a második világ­háború után újjáépítették, ezért a ll-es és lll-as udvar mai képe nem azonos a háború előttivel. Az újjáépítést Imrényi Imre épí­tész végezte. Az ún. centrális rabkápolnában ma levéltár van, ennek a belső berendezését is Imrényi Szabó tervezte. Az ud­var keleti oldala mára Hofrichter József által épített megyeházi lakóépület belső frontja. Az első emeleten függőfolyosó fut végig, a falakon napórát, reliefeket, falikutakat láthatunk, de nem hiányzanak a szobrok és az em­léktábla sem. Az épület udvari frontja egyszerű, dísztelen. Hogy a megyeházához mennyi történelmi emlék fű­ződik, s hogy az épületegyüttes egyes falmaradványai hány év­századosak, erre az emléktáblák sokasága emlékeztet bennünket. Itt a lll-as udvarban a török idők­re utal egy falitábla: A Vármegyeházának ez ódon falai nyögték A nagy szultánok Világverő hadait, de látták Buda és Pest felszabadítását is az idegen járom alól 1686-ban Emléktáblát találunk még a ll-es udvarban is a már említet­teken kívül, a következő szöveg­gel: E falak alapzatai Látták a Czeglédre vonuló Dózsa Györgyöt és kereszteseit majd Rákóczi Ferenc kuruc hadait Az l-es udvarban találjuk a centenáriumi emléktáblát és az 1956-os ellenforradalom mártír­jainakemléktábláját. A főépület­ben a Kölcsey- és a Tanács­köztársasági emléktáblát, majd az utcai fronton a Fáy András emléktáblát. Amikor néhány esztendeje ezeket az udvarokat végigjártam és megcsodáltam, még nem tud­tam, hogy az udvarokban látható szobrok, díszkutak, reliefek mit ábrázolnak. Éppen ezért nagyon megörültem, mikor rábukkan­tam Tóth Antal többször idézett könyvére. Ebből nemcsak azt tudtam meg, hogy az épület­együttes mely részei eredetiek és melyeket építettek át vagy újjá, főként a második világhábo­rú után, hanem azt is, hogy az udvarokban, kapukban, falakon látható díszítmények eredetileg nem itt állottak. A háború után az újjáépítést végző Imrényi Szabó Imre lebombázott épületekből, udvarokból gyűjtötte össze e műtárgyakat, ő helyezte el eze­ket. Az érdekesebb díszítmé­nyek a következők: Az l-es udvarból: Öntöttvas neogótikus kút a Dorottya u. 12. sz. házból. Erkélyrács a közgyűlési terem ablaka előtt a Váci u. 16. sz. ház­ból.

Next

/
Thumbnails
Contents