Budapest, 1976. (14. évfolyam)

5. szám május - Gábor István: Münnich Ferenc utca 7.

A neves művészettörténész, Lyka Károly állapította meg Pollack lakóházairól, hogy „megőrzik a homlokzat egyszerű fal-karakterét, sík táblaszerűségét... Ezek a homlokzatok testvéries összhangban illeszkednek bele abba az építészeti együttesbe, amelyet a Zitterbarth—Hild-féle épülethomlokzatok teremtettek Pest ezen korabeli utcaképébe." A kitűnő építőművész terveinek egy másik vonását Gerlóczy Gedeon emelte ki: „A bérházak egyszerűnek látszó feladatánál a homlokzat megoldása mellett a kapubejárat, a lépcsőház és az udvar kiképzése nyújtott némi lehetőséget építészeti kialakításra ... Végül kialakult egy egységes térkompozíció, ahol a kapuboltozat ívei után oszloppal szegélyezett kupolás körtér következett, meghatározva a vörösmárványból készült széles lépcső indításának tengelyét. . ." A Nádor utca 7. számú ház eredeti formájáról csak a Fővárosi Levéltárban föllelhető, Pollack Mihály által készített és aláírásával hitelesített tervrajzok alapján alkothatunk némi fogalmat. Bár a Rados Jenővel közösen írt „A klasszicizmus építészete Magyarországon" című könyvben Zádor Anna figyelmeztet arra, hogy a ceruzával készült homlokzati terv és az alaprajz között eltérés látható, valószínűleg abból eredően, hogy a két terv nem egyszerre készült. Ugyancsak Zádor Anna állapítja meg erről az épületről, hogy „az érett megoldások sorozatát a Hanzély Márton számára 1821-ben épített kétemeletes sarokház nyitja meg". Véleményét a szerző azza indokolja, hogy „a tagolásában és arányában egyaránt finom ösztönre valló főhomlokzat quaderrel szegett enyhe oldalrizalitjai egyenlő szélességűek a középső kapuzattal és a hármas erkélyajtóval ellátott középszakasszal. A szembeszökő kapu fölé helyezett egyenletes hármas ritmus egyszerűbb módon ismétlődik a második emeleten. Sajátságos a bejárati csarnok és a lépcsőház egymáshoz való megoldása. A bejárati csarnokot négy gömbsüveges szakaszból álló lépcsőelőtér egészíti ki. Ez utóbbiból nyílik a félköríves lépcső, amelynek különleges elhelyezése sem feledteti el azt az érzést, hogy az egymástól független, önmagukban lezárt és befejezett terek kissé széthullanak". A ház tervrajzából egyébként rekonstruálható, hogy a Nádor utcai oldalon levő téglalap alakú kapu fölött erkély volt — ez ma is megvan —, fölötte három magas, erősen nyújtott alakú ablak, és e fölött három körív az első emeleten. A Mihail Pollack néven aláírt tervrajzon, amelyen szintén a Hanizely-név szerepel, a bejárat és az előcsarnok mögött hatalmas, tágas udvar látható. A Nádor utca 7. számú háznak van egy történelmi nevezetessége: 1848-ban Kossuth Lajos mint pénzügyminiszter ebben, a korábban már szépen restaurált épületben lakott. Ahogyan Hatvany Lajos művében, a „Beszélő házak"-ban olvasható, a Nádor utcában mindössze két szobát bérelt, azok 18 egyikét is tanácskozási és hivatali helyiségként használta. Néha itt gyűltek össze a miniszterek is. A kor folyóirata, a Március Tizenötödike beszámolt arról, hogy a szemben levő házban — amelyet ugyancsak Pollack épített, méghozzá saját használatára — a lakók a nyitott ablakokon át gyakorta hallhatták a miniszterek német nyelvű beszédét. Feltehetően Batthyány Lajos miniszterelnök számára tették ezzel könnyebbé a megértést. Később, 1848 nyarán Kossuth Lajos a Városmajor környékén bérelt egy villát, majd ősszel ismét visszaköltözött a Nádor utcába. Itt mutatta be Pálffy Jánosnak, a parlament elnökének a szobájában tartózkodó „idegen, csúnya, öreg, kisded, bekötött fejű ember"-t — Bem tábornokot. Nem sokkal ezután, 1849 júniusában Kossuth kénytelen volt a Nádor utca 18. szám alatti házba, édesanyja lakásába költözni, mert a Nádor utca 7. szám alatti lakását Windischgrátzék lefoglalták és elkobozták — olvasható Hatvany Lajos könyvében. Említettük, hogy sok más, Pollack Mihály által tervezett köz- és magánépülethez hasonlóan a Nádor utca 7. számú házat is többször átalakították. Különösen nagy változáson ment át a ház földszintje és belső tere. Eredeti szépségében csupán a homlokzat maradt meg. A ránk maradt iratok alapján tudunk egy 1849-es átalakításról, a Jelzálog és Hitelbank megbízásából. Már 1831-ben ez a bank volt az épület tulajdonosa. Ezt az átalakítást Hável Lipót építőmester végezte, aki új kéményeket létesített, modernizálta a szerkezeti falakat, és új függőfolyosót épített. Fentmaradt egy 1930-as átépítés irata is; ezt Bloch és Kalitscher építőmesterek hajtották végre, ezúttal is a Jelzálog- és Hitelbank megbízásából. 1944-ben súlyos háborús kár érte a házat: a Zrínyi utcai oldalon bombatalálatot kapott. Az utcai főfal kifelé dőlt, és összeroppanással fenyegetett, amit sürgősen helyre kellett állítani. Erre 1946-ban került sor. Ekkor építettek rá egy harmadik emeletet is, az emlékező tanúk szerint meglehetősen gyönge, máshonnan visszamaradt anyagokból, és emiatt az épületnek sokáig födémcsere-gondjai voltak. Ez a gyors helyreállítás tehát csak elodázta a végső megoldást. 1949-ben azután Vas Zoltán, a Gazdasági Főtanács akkori főtitkára, utasítást adott az átalakításra. Az épületben — amelynek felújítását a KÖZTI tervei alapján készítették — a Tervhivatal működött az ötveres évek kezdetétől egészen 1957-ig, amíg meg nem szerezte a környező házakat; köztük a Nádor utca és Zrínyi utca másik sarkán levő, 9. számú épületet, amelyet ugyancsak Pollack Mihály épített, valamint az ezzel szemben levő házat, amelyben ma egy általános iskola található. Amikor az Országos Tervhivatal Az Akadémia irodahelyiségei A Tervhivatal könyvtárinak olvasóterme a földszinten