Budapest, 1976. (14. évfolyam)

5. szám május - Gábor István: Münnich Ferenc utca 7.

hozzájutott ezekhez az épületekhez, fokozatosan kiköltözött a 7. számú házból. Mindezt Dibáczy Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia gazdasági osztálya nyugalmazott vezetője közölte e sorok írójával. Az épület 1957 őszén lett részben az Akadémiáé. Azért részben, mert a hatvanas évek végéig ott foglalt még helyet a Tervhivatal könyvtára és olvasóterme. Amikor a Magyar Tudodományos Akadémia megszerezte irodaházként ezt az épületet, benne két akadémiai intézet: a Közgazdaságtudományi és a Földrajztudományi Intézet kapott helyet, valamint az Akadémia osztályai. 1961-ben a Földrajztudományi Intézet a Népköztársaság útján levő épületbe költözött, nemrégiben pedig Budán új épülethez jutott a Közgazdaságtudományi Intézet is. így jelenleg a Nádor utca 7. szám alatt az Akadémia irodái, hivatalai találhatók. 4. Mielőtt fölkeresriém dr. Thész Jánost, az Akadémia Tudományos Testüleri Titkárságának vezetőjét, hogy az épület jelenlegi használatáról tájékoztasson, körülnézek a ház utcai frontján. A Münnich Ferenc utcai oldalon egy 1955-ben felállított tábla látható a falon, amely arra emlékeztet, hogy a műemléképület 1821-ben Pollack Mihály tervei alapján készült. Középütt vasrácsos kapu, kétoldalt a földszinten hat-hat ablak. Az első emeleten széles erkély van, amelyből középütt ajtó nyílik, jobbra-balra két-két ablak, mellettük pedig további öt-öt ablak. A második emelet ablaktagolása: öt-öt-öt. A ráépített harmadik emeletnek még az utca túlsó oldaláról is csupán egy keskeny sávja látható, ez viszont eléggé elcsúfítja a házat. A Zrínyi utcai fronton középütt ugyancsak tágas kapu van az autók számára, kétoldalt kilenc-kilenc ablakkal. Az első és második emelet ablaktagoiása: hat-hét-hat, de ezen a szárnyon nincs erkély. A Münnich Ferenc utcai szárnyon kétemeletes magasságban hat oszlop, a Zrínyi utcában nyolc oszlop látható, ezek az első és a második emeletet kötik össze, és fogas főpárkányban végződnek. Dr. Thész János röviden tájékoztat a Magyar Tudományos Akadémia szervezetéről. Az Akadémia munkáját a felszabadulás után két alapvető reform szabályozta. Az első, az 1949-es reform az Akadémia újjászervezéséről intézkedett és olyan feladatokkal látta el, amelyeknek elvégzéséhez új intézeteket kellett létesíteni. A másik, az 1970-es reform, amely a 41/1970. számú törvényerejű rendeletben öltött testet, meghatározta az Akadémia kettős feladatát: a Magyar Tudományos Akadémia az ország legfelsőbb tudományos testülete; ugyanakkor olyan szakigazgatási szerv, amely saját kutatóintézeteit irányítja, valamint országos hatáskörben egyéb intézményeket és vállalatokat például az Akadémiai Kiadót és Nyomdát, a Műszerügyi Szolgálatot, a Kutatási Ellátási Szolgálatot stb. — igazgat. Ami a testületet illeti, ennek legfelsőbb szerve az évenként összeülő közgyűlés. A közgyűlések között a tudományos munkát az elnökség irányítja, és az elnökségi ülések között a feladatok végrehajtásáért az elnök felelős. A testületnek tíz tudományos osztálya van. Valamennyi osztályon belül bizottságok keretében folyik a tudományos munka. Egyébként az osztályokon kívül is működnek bizottságok, számuk meghaladja a százat. A testülethez tartoznak a különféle tudományos társaságok is. A szakigazgatás élén a főtitkár áll, aki jelenleg két főtitkárhelyettessel osztja meg a munkát. Három tudományági főosztály tartozik hozzá: két természettudományi — az egyik lényegében az élő, a másik az élettelen természettel foglalkozik — és a társadalomtudományi. Működik még ezenkívül a nemzetközi kapcsolatok főosztálya, a terv- és pénzügyi főosztály, a személyzeti főosztály, a központi igazgatási titkárság, a Tudományos Minősítő Bizottság — fölötte a felügyeletet az Akadémiai elnöksége gyakorolja —, valamint a Tudományos Testületi Titkárság, ahol most a tájékoztatást kapom. Dr. Thész János a második akadémiai reform, tehát 1970 óta irányítja a titkárságot. Ez az akadémiai szerv az első emelet legnagyobb részét elfoglalja; ez is kifejezi jelentőségét a legfelsőbb magyar tudományos fórum életében. A titkárság segíti a tudományos testületek munkáját, megszervezi a közgyűlést, az elnökségi ülést és az osztályüléseket, ajánlásokat dolgoz ki az osztályok számára, illetve ezek elkészítéséből részt vállal. A Münnich Ferenc utca 7. szám alatt található még a három tudományági főosztály, a terv- és pénzügyi főosztály, a Tudományos Minősítő Bizottság, a személyzeti főosztály és a gazdasági hivatal. Itt van az elnök dolgozószobája is. Az Akadémia Roosevelt téri épületében a reprezentatív termek, az elnökség fogadószobái és irodái, valamint a könyvtár mellett csak a nemzetközi kapcsolatok főosztálya és a központi igazgatási titkárság található. Arra a kérdésre, hogy ez a Münnich Ferenc utcai épület, amely eredetileg lakóháznak készült — bár működött benne régebben bank és nyomda is —, megfelel-e mostani rendeltetésének, nem egyértelmű a válasz. Azért nem, mert — csakúgy, mint a legtöbb régi hivatali épület — kicsi. És ezen a helyzeten az sem változtat, hogy nemrégiben kiköltözött belőle a Közgazdaságtudományi Intézet; szobái nem maradnak üresen, mert helyükbe valószínűleg újabb társadalomtudományi akadémiai intézet költözik. A gond nem is elsősorban a kevés számú helyiségből adódik, hanem abból, hogy nincs elegendő tágas, tanácskozó terem a belső — apparátus számára. Jó szervezéssel, ügyes, bár átmeneti megoldásokkal hidalják át a nehézségeket, mert a munkában nem lehet fennakadás. 19