Budapest, 1976. (14. évfolyam)

4. szám április - Konrádyné Gálos Magda dr.: A Kristóf-patika

„hogy ott egy kis magyar szellemet teremtsen". A család okmányait később az Országos Oklevéltárnak adták át megőrzésre, de azok — köztük Széchenyi hat levele — elpusztultak a második világháborúban. Néhány irat másolatát Pregardt Emília unokája, F. Szelle Emmy őrzi. A gyógyszertár művészeti szempontból is egyedülálló volt. A ház ormán, a Kristóf tér és a Váci utca sarkán díszlett a nagy Kristóf-szobor. 1791-ben, a patika megnyitásakor még festmény ábrázolta a házon szent Kristófot, cégérként. 1833-ban a család az épületet — a patikajogtól függetlenül — eladta. Az új tulajdonos, dr. Birli János orvosprofesszor megújíttatta a házat. Pregardt ekkor tétette fel az új „Gyógyszertár" feliratot a bejárat fölé, a házra pedig — a megkopott festmény helyett — Bauer Mihály szobrászművésszel készíttettek egy hatalmas, 7 méternél magasabb Kristóf-szobrot. Bauer Mihály a 18. század végén született Budán. Bécsben, Münchenben tanult, majd 1821-ben Pesten telepedett le. Nagyobb művek alkotására ritkán nyilt alkalma. Kandallókat, síremlékeket, szószékeket faragott. Neki tulajdonítják a régi Városháza párkányának szobrait. Ő készítette Diana és Acteon szobrát a Fürdő — ma József Attila utcai, régi Diana fürdő számára. „Városunk kőszobrokban teljesen szűkölködik", írta a korabeli sajtó. Egy művészettörténeti tanulmány összesen 11 (nem templomi) szobrot sorol fel Pesten a 19. század kezdetén. A régi Pestnek „évtizedekig legnagyobb arányú és legművészibb szobra" — egyben Bauer Mihály legszebb alkotása — volt a szent Kristóf-szobor. A gigantikus alakot egyetlen kőből faragta a művész, így állították a ház ormára. Az öreg házat 1909-ben le kellett bontani. A szobrot ekkor barbár módon három darabra fűrészelve vették le a házról. A műemlék bizottság később restauráltatta, és méltó helyen, a Központi Városháza első udvarán állíttatta fel. Ott díszlett a második világháborúig. A Kristóf-gyógyszertár a Váci utca 3. számú, majd a Kristóf tér 7. számú házban működött, egészen a második világháborúig. Szép berendezéséről, a topolyafából készült empire stílusú bútorzatáról a húszas években jelent meg tanulmány (akkor Örkény István író édesapjának tulajdonában volt a gyógyszertár). Sajnos nem tudjuk, hogy mi lett a berendezés sorsa; valószínűleg elpusztult. Pregardt gyógyszertárának emlékét ma a Kristóf tér 6. számú házon modern Kristophoros domborművei ékesített tábla őrzi. Bauer Mihály szobrának háború tördelte darabjai pedig a Kiscelli Múzeumba kerültek. Vajon nem lehetne restaurálni a szobrot? Széchenyi István fiatalkori arcképe Egyre több patikán jelenik meg az új felirat: gyógyszertár A Kristóf-patika az épület lebontása előtti években. A cégtáblákat a Kiscelli Múzeum őrzi