Budapest, 1976. (14. évfolyam)

4. szám április - Konrádyné Gálos Magda dr.: A Kristóf-patika

Választási kortes-menet a Kristóf té- A gyógyszertár épületének homlokzata a nagy Kristóf-szoborral ren. Ismeretlen művész vizfestménye (1847) a habcsókszerü rózsaszín és fehér gilisztahajtó cukrok szinte kínálták magukat. A múlt századi gyógyszertárak hátsó helyiségeiben nemcsak laboratórium volt, hanem könyvtár, meg néhány kényelmes szék is. Amolyan kaszinófélét rendeztek itt be, ahol a bennfentesek kicserélték egymással híreiket, s a patikus közben saját kompozíciójú likőrrel kedveskedett látogatóinak. Pregardt János gyógyszertárában megfordult a reformkor sok kiválósága is. Gróf Széchenyi István még egészen 'iatal huszártiszt korában gyakori vendégnek számított nála, amikor Pesten tartózkodott. Itt ismerte meg Pregardt sógornőjét, az országszerte híres szépséget, Schwachhoffer Karolinát, akinek természetét igen szenvedélyesnek, szélsőségesnek mondták. Széchenyiből, a gáláns huszártisztből spontán bókokat váltott ki Karolina szépsége. A lányka pedig elvesztette fejét és beleszeretett. Széchenyi csakhamar hosszú szabadságra indult Angliába, „alkotmányt, gépeket, lótenyésztést tanulmányozni". Naplójának néhány sora: „Élj boldogul, élj vidám, csendes napokat, feledj el engem, feled j el még a nevemet is . . ." — feltehetően a szép Karolinára vonatkozik. A család később férjhez adta a leányt Pest egyik leggazdagabb, ám idős és nem éppen megnyerő külsejű polgárához, Vogl Sebestyénhez. Csipkék és fátylak közt látomásszerűen hatott a halovány, csodaszép menyasszony. Házassága első heteiben napokig nem szólt és hosszú órákon át csak zongorázott meg zokogott. Egyre mélyült benne férje iránt érzett ellenszenve, mígnem teljesen megzavarodott. (A családi hagyomány szerint Széchenyi megpillantása volt az utolsó mozzanat, ami kiváltotta az őrületet.) Rajongó férje, hogy megmentse a tébolydától, párnázott, bársonyfalú szobát készíttetett számára. A tragédia nemcsak a családot rázta meg, de Széchenyit is megdöbbentette. A reformkori pezsgő közélet azonban másfelé terelte a figyelmét . . . Pregardtnak Széchenyivel való barátságát a közös eszmények mélyítették el. Széchenyi naplójában itt-ott feljegyezte, hogy Pregardt ebédre, vacsorára vendégük volt. Amikor a Nemzeti Casinót alapította — hogy ott egybegyűjtse és gazdasági, kulturális törekvéseinek megnyerje a főrendűeket —, Pregardtot kérte fel az igazgatói tisztségre. Szomorú sorsuk azonossága, hogy életük alkonyán mindkettejük idegei felmondták a szolgálatot. Pregardt János 1840-ben került Döblingbe — ugyanoda, ahova később Széchenyi. Egy év múlva meghalt. Három kiskorú gyermeke neveltetéséről Széchenyi gondoskodott. Egyik fiát, a jogvégzett Pregardt Lajost később Kismartonban, birtokai közelében helyezte állásba. Bauer Mihály Szent Kristóf szobra a Városháza udvarán