Budapest, 1976. (14. évfolyam)

4. szám április - Konrádyné Gálos Magda dr.: A Kristóf-patika

Magyar feliratú patikaedények a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban \ Az első ..magyar" patika — a Nagy Kristóf. A Xagy Kristóf gyógyszertár, a melyről a rajta levő szoborral kapcsolatban mosíauában megemlékeznek a lapok, az első magyar patika voít. Pesten. Erről igy emlékezik meg 1833-ban az akkori idők krónikása: — Hazánk jele3 polgárainak egyike, Pregardt János ur Pesten a Nagy Kristóf patikájának tulajdonosa dicséretesen ismert hazafiságától buzdítva, jfftttMfS sztmára a poreellihi-fsbrilábari- öfy gyógyszeredényeket, ibrikeket készíttetett, melyeknek mindenikére magában r fabrikában magyarul írattak a gyógyszerek nevei. Szinte uia^yac nevek (linknek már most az emiitett patikában minden egyéb | gyógyszeres palackon s edényen; és igy Pregardt urnák ki hazánkban ezrn dicséretes gondolat kivitelének legolscibben muta'.á jxMdáját, méltán nevezhetjük gyógyszertárát első magyar patikának. Patikájából nemcsak hazánkszerte, hanem a külföldre, Pótervárra, Konstantinápolyba, Észak-Amerikába is küldetnek ezámos megrendelt homoeopathieai szerek. IVégardt iratta először hazánkban patikája fölé ezen tij magyar szót: Gyógyszertár. \ r «rá " Az épület lebontásakor — 1909-ben — megjelent újságcikk A Honművész című újság 1833-ban lelkes cikket közölt Pregardt János újjáépített „nagy Kristóf címzetű" patikájáról. Készítményeit „nemcsak hazánkszerte, hanem külföldre, Pétervárra, Konstantinápolyba és Észak-Amerikába is" szállítják. Különösen homeopatikus szereit dicséri az újság és e tárgykör irodalmában gazdag patikai könyvtárát, amelyet „egyetlennek lehet tekinteni . . ." (A homeopátia alapelve: „similia similibus curentur", vagyis hasonló hasonlóval kúráltassák. Ebben a korban számos híve volt e hasonszenvi gyógymódnak: a betegséget olyan patikaszerek minimális adagjaival gyógyították, amelyek nagyobb mennyiségben az egészséges szervezetben a gyógyítandó betegséghez hasonló tüneteket idéztek elő.) A Honművész cikkében olvashatjuk továbbá, hogy „Pregardt íratta először hazánkban patikája fölé az új magyar szót: Gyógyszertár". Más lapok krónikásai is megemlékeztek Pregardtról és újításairól: dicséretesen ismert hazafiságától buzdítva, patikája számára a bécsi porcelánfabrikában oly gyógyszeredényeket, ibrikeket készíttetett, melyek mindenikére magában a fabrikában magyarul írattak a gyógyszerek nevei. Szinte magyar nevek díszlenek már most az említett patikában minden egyéb gyógyszerespalackon és edényen . . . Pregardt úr hazánkban ezen dicséretes gondolat kivitelének először mutatá példáját . . . patikáját pedig az új magyar szóval gyógyszertárnak nevezte". Lovász Imre „Értekezés a nyelvújításról és annak nevezetesebb hibáiról" című művében az „idétlensíg" kifejezéssel megbélyegzett új szavak közé sorolta a „gyógyszertár" elnevezést is. Pregardt érdeme, hogy az új szó mégis a nyelvhasználatba került és gyarapította a magyar szókincset. Példáját követve több korabeli patikus tette fel az új, „gyógyszertár" feliratú cégtáblát. A magyar feliratú patikaedények használata azonban nem terjedt el, máig sem. A reformkorban készítettek valamennyit, vidéken tudunk néhányról; a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban két ilyen edényt láthatunk. Az egyik felirata: „Extr. aurant cortici", alatta: „narantshéj vonat", a másiké: „Extr. trifol. fibr. h.", alatta: „eletzke vonat". Utóbbi az akkoriban hideglelés ellen használt vidra-elecke, népiesen a háromlevelű keserű vidrafű kivonata. Feltehető, hogy ezek az edények valaha Pregardt polcain álltak; de ha nem is az ő gyógyszertárából származnak, bizonyára az ő kezdeményezése után készítették őket. * Az 1833-ban felújított Kristóf-gyógyszertárnak akkor már több mint.négy évtizedes múltja volt. 1791-ben helytartótanácsi leirat engedélyezte, hogy Schwachhoffer János Ignác, a Király utcai Szentlélek-patika tulajdonosa fiókpatikát nyisson belvárosi házában, az akkori Váczi-kapu nevű utcácskában. („ . . . Pharmacopeo Johanni Schwachhoffer petitam apothecae erectionem ad S. Christophorum penes portám Vacziensem ea lege hic concedi . . .") A patika megnyitását a Helytartótanács ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a tulajdonoä évente 150 forint értékű gyógyszert ingyen, ez összeg értéke felett pedig féláron ad a rászoruló szegényeknek. Tulajdonosváltás esetén a kötelezettség áthárul az utódra. Schwachhoffernek az volt az üzleti célja, hogy a kiépülő Belvárosba kerüljön, hiszen a Király utca akkoriban még külvárosnak számított. Idős korában (1814-ben) el is adta a Szentlélekpatikát, amelyet új tulajdonosa Pollack Mihály tervei szerint átépíttetett, Dunaiszky domborműveivel ékesíttetett és művészi értékű bútorzattal rendezett be. (A bútorzat ma a Semmelweis Múzeum legszebb darabjai közé tartozik.) A Váczi-kapu nevű, aránylag kurta, széles utcarészt Schwachhoffer új patikájának megnyitásától kezdve Kristóf térnek nevezték el. 1810-ber. Schwachhoffer egyik lányát, Alojsia Wilhelminát, a kolozsvári származású Pregardt-Paur János Imre — aki a pesti egyetemen nyert gyógyszerészi oklevelet — feleségül vette. A házasságkötéssel a Kristóf-patika tulajdonjogát is megkapta. Pregardt patikája mindig bővelkedett áruban. Az akkori patikákban „magistrális" (az orvos vénye alapján a gyógyszerész által készített) porokat, labdacsokat, főzeteket, gyógynövényekből sajtolt és folyadékban hígított orvosságokat, olajokat, saját készítésű kenőcsöket árultak. Gyári szereket csak a 19. század utolsó negyedében kezdtek külföldről — leginkább Ausztriából. Német- és Tranciaországból — behozni. A 20 század első évében Richter Gedeon gyógyszerész készítette laboratóriumában az első előrecsomagolt gyógyszereket, s néhány évvel később ö alapította az első magyar gyógyszergyárat. A gyógyárun kívül a patikusok hajdan illatszereket, kozmetikai cikkeket, likőrféléket, cukorkákat is készítettek és árultak. (Pregardt különleges csokoládéját is említik a feljegyzések.) Még az én fiatalkoromban is gyógyszertárban csináltattuk a levendulavizet, ott vettünk szalmiákcukrot, sőt ritka fűszereket is. A gyógyszertár kirakata régen nagyon vonzó volt : a sok dísznövény között szép üvegedények álltak, teli szivárványosan csillogó folyadékokkal: a tarka „Eibis" cukorka. 37 Konrádyné Gálos Magda dr. A Kristóf patika