Budapest, 1976. (14. évfolyam)

4. szám április - Kőszegi Kontra György: Milyen lesz a főváros hegyvidéke?

következett. A fák nem recsegtek (csak az úttörővasút erdejében), a hegy csendjére már együtt vigyázott a régi és az új népesség. * A klasszikus városszociológia egyik elmélete a koncentrikus övezetekről szól. Eszerint a városközpontban a legalacsonyabb, a városszélen pedig a legmagasabb a társadalmi státusz — ami a lakásokat s lakóikat illeti. Persze, ez az elmélet Amerikában született, az elefántkórossá dagadt ipari városok megfigyelése alapján. Más szerzők szerint az úgynevezett preindusztriális városban éppen ennek ellenkezője figyelhető meg: a mai dél-amerikai vagy európai városokban a periféria felé csökken a társadalmi státusz. A koncentrikus övezetek elméletével szemben áll a szektorelmélet. Képviselői azt vallják, hogy a nagy jövedelműek lakókörzetei nem alkotnak teljes körgyűrűt a város körül, hanem egy vagy több szektorban helyezkednek el. Az amerikai H. Hoyt példája: „1963 nyarán Guatemala Cityben azt tapasztaltam, hogy a város egyik oldalán helyezkednek el a legjobb családi házak és társasházak." Városszociológus legyen a talpán, aki meg tudja állapítani, hogy Budapestre a két elmélet közül melyik érvényes. Mert a budai részen körgyűrűt alkotnak a „jobb" családi házak és társasházak: ugyanakkor a pesti oldalon, az ipari külvárosokban valóban alacsonyabb a státusz. A 4-es busz elindul Angyalföldről, a Gyöngyösi utcából, kertes házak közül, s megérkezik a hegyvidékre, a Lékai János térre — kertes házak közé. Van különbség a kétfajta kertes ház között? Szónoki kérdés. Kertváros és kertváros nem ugyanaz. * A hegyvidék elleni nagy rohamot a 60-as évek konszolidációja hozta magával. A saját telek, a saját ház utáni vágyakozás elemi erővel tört fel az emberekből. Nem mindenkiből, persze. Boldog-boldogtalan vette a telket, aki tudott, házat épített rá (vagy csak az egyikre?), a tehetősebb rögtön villát, a vékonyabb pénztárcájú kisebb házikót vagy éppen szerszámkamrát. Hétvégi, „második" házat ma is sokat találunk a hegyvidéken. 1960-tól 1973-ig több mint tízezer új lakás épült a tizenkettedik kerületben. A közigazgatási apparátus megrettent az invázió láttán. A földszintes házak tömegéhez kellett elvezetni a villanyt, a vizet, a csatornát. Az infrastrukturális hálózat — főként az úthálózat — nem tudott lépést tartani a szétaprózott építkezéssel. A leggazdagságosabb építési formának, a lakótelepeknek az ötletét még csírájában elvetette a tanács, s úgy döntött, hogy a társasházépítést jelöli ki a fejlődés útjául, megőrizve így a kerület zöldövezeti jellegét. Mi maradt ezekből az elképzelésekből? A társasházépítés. Csillagászati áru telkeken, építő szövetkezetekkel és maszek „másodállású" brigádokkal. A fák, a cserjék viszont recsegnekropognak. A szinte összefüggően beépített részeken zöldövezetről csak idézőjelben szólhatunk. Egy másik városszociológiai fogalom, a szegregáció azt jelenti, hogy a népesség bizonyos rétegei lakásmódjukban is elkülönülnek egymástól. Akinek sok pénze van, Vecsésen vagy Lőrincen vesz kertes házat, akinek nagyon sok, az a hegyvidéken. A szegregáló tényező ma nem a státusz, hanem a pénz. De a pénz (a sok és a nagyon sok) már kifejez státuszt, nemde? A Fodor utcában egymás mellett lakik a maszek, az ügyvéd, az olimpiai bajnok, az egyetemi professzor. Némelyek gyanúsan méregetik a szomszédot: ugyan, hogyan szerezhette a vagyonát? Mert ez a lakás már vagyon. De végülis megférnek egymással, hiszen van egy számukra lényeges közös vonásuk: megengedhetik maguknak, hogy itt lakjanak. S ez már összetartó arő. Az ember legyőzi a természetet? Igen, ha kell, fejszével és csákánnyal. Kiírtja a fákat, bokrokat, hogy lakást építsen. Vagy inkább csak válaszfalat húz? Ma már lehetséges egy folyót más mederbe terelni. Épp egy négyszázhetven méter magas hegy állja útját a társadalmi egyenlőségnek? * Lehet, hogy egyszer mégis lakótelepek épülnek majd a hegyvidéken, a magasházak között nagy parkokkal. Vigyázzunk, hogy e vágy teljesülésének ne legyen akadálya az ésszerűtlen, csúf beépítés és a növényzet kipusztítása — sem az emberek közé húzott fal. Telepszerű beépítés a Susogó utcában Modern családi ház a Költő utcában •MJSJ Toronyházak a hegyen