Budapest, 1976. (14. évfolyam)

4. szám április - Vértesy Miklós: A Váci út

A Váci Országút régen Pest város vaci kapujához közel kezdődött, a mai Deák térnél, és onnan vezetett Újpest felé. 1876-ban a mai Marx térig terjedő szakaszát Váci körútnak nevezték el, majd az első világháborúban Vilmos császár útnak, 1945 óta pedig Bajcsy-Zsilinszky útnak. Külső része mindmáig megtartotta a Váci út nevet. Ugyanígy hívták és hívják a főváros határáig terjedő újpesti folytatását is. Jelenlegi hossza tíz és fél kilométer. Déli fele — egy kis szakasz kivételével — Angyalföldhöz, a XIII. kerülethez, északi része pedig Újpesthez, a IV. kerülethez tartozik. A mai Váci út környéke a múlt század közepéig lakatlan volt, a homokos, bozótos területen még mezőgazdasági termelés sem folyt. Pedig nem volt terméketlen a föld. Ezt mutatjaaz a gyümölcsös, amita múlt század második évtizedében telepített a Váci út menti homokon egy orvos, Légrády Károly. Körülbelül kétszáz fajta almát, körtét, emellett szőlőt, szilvát, barackot nevelt és kínált eladásra ez a kiváló kertész. A dunamenti földeket magas vízállásnál a folyó rendszerint elöntötte. Magát a Váci utat 1775 után árvédelmi töltéssé építették át; ezen a gáton a folyó csak 1838-ban tudott áttörni. A védőgátak jelenleg a folyóparton húzódnak. A Váci út árvédelmi szelepétől megszabadítva most kettős feladatot lát el: összeköti az észak-pesti iparvidéket a főváros többi részével, és mint 2. számú főútvonal, az ország szívéből Vác, Balassagyarmat és Csehszlovákia felé vezet. Munkásmozgalom A Váci úti gyárak nevének puszta felsorolása is hasábokat venne igénybe. Bennük dolgozik a budapesti munkásság hatodrésze. Életkörülményeik régen a fővárosi proletárság átlagánál is kedvezőtlenebbek voltak; nagyobb részük faluról került ide, minden tanultság, szakképzettség nélkül. Kevesen léptek be a szakszervezetekbe, főleg azért, mert a nagyobb gyárak szervezett munkást nem alkalmaztak. Mégis a „Vörös Csepel" után nyomban Újpest és Angyalföld munkásai következtek a tüntetések, sztrájkok, forradalmi megmozdulások szervezésében. Már 1890-ben, május elseje első megünneplésekor vörös szegélyű fehér zászló alatt vonultak ki a városligeti nagygyűlésre. A következő esztendőkben hatósági tilalom miatt nem rendeztek felvonulást, csak a Népszigeten ünnepeltek. 1895-ben azonban a hajógyári munkások elhatározták, hogy május elsején testületileg vonulnak ki a Váci úton át a rákospalotai erdőbe. Más gyárakból is sokan csatlakoztak hozzájuk, a menet élén újból a vörös szegélyű lobogót vitték. Mikor a rendőrök megtámadták őket és elragadták zászlójukat, kövekkel, botokkal védekeztek. A rendőrök csak a főkapitányságról érkezett segítséggel, negyedórás harc után tudták a tüntetőket szétverni. A Váci úti gyárak dolgozói a sztrájkokból is kivették a részüket: 1900 és 1914 között hetvennél több alkalommal szüntették be a munkát. Elsősorban a munkabér emeléséért harcoltak, de követelték a munkaidő csökkentését, az általános választójogot, 15 A Váci út a Marx tér felől it lVaeí ut Lakótelep az Árpád-hídnál